AESZ-FÜZETEK 12.
AESZ-FÜZETEK 12.
ROMÁN–MAGYAR OKTATÁSTERMINOLÓGIAI SZÓTÁR
A kisebbségi helyzetben használt magyar nyelvváltozatok közös sajátossága, hogy bizonyos szókincsbeli rétegek erőteljesen magukon hordozzák a többségi nyelv hatását. A kisebbségi magyar beszélők az ilyen szókincsbeli réteggel találkozva, több fordítási vagy megfeleltetési lehetőség között ingadozva gyakran kérdezik egy-egy államnyelvi terminus kapcsán, hogy az adott fogalomnak tulajdonképpen mi a magyar neve. Ilyen szókincsbeli réteg a tágan felfogott közigazgatási nyelv és az ezzel érintkező, de más lexikai területekhez is kapcsolódó oktatási terminológia.
Tekintettel arra, hogy a kisebbségi helyzettel gyakran együtt jár a nyelvi, nyelvhasználati bizonytalanság, az ilyen jellegű szótárak fő célja a terminológiai egységesítés elsődlegesen a romániai magyar nyelvhasználat keretein belül, lehetőség szerint azonban az anyaországi és a többi külső régióbeli nyelvhasználattal is. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége gondozásában 2002-ben megjelent Román–magyar közigazgatási szótár (szerk. Fazakas Emese), valamint a 2004-ben közzétett Magyar–román közigazgatási szótár (szerk. Benő Attila és munkatársai) ugyanezt a célt, a magyarítást és az egységesítést kívánta szolgálni.
A Román–magyar oktatásterminológiai szótár az említett szótárak sorába tartozik, mind funkcióját, mind céljait tekintve. A szótár a nyelvészeti kutatóállomásként működő Szabó T. Attila Nyelvi Intézetben készült 2003–2006 között. A szótár szerkesztőit, munkatársait a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Közalapítványa támogatta. A szótár anyagán folyamatosan dolgozott ebben az időszakban Benő Attila és Sárosi-Mardírosz Krisztina. Az ő munkájukat segítette anyaggyűjtéssel és az adatok feldolgozásával Zsemlyei Borbála, Erdély Judit és Gál Noémi. A szótár anyagát Péntek János lektorálta. A szótárat az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége adja ki a Communitas Alapítvány hathatós támogatásával.
A szótár anyagának nyelvi forrásai között nemcsak szak- és értelmező szótárak szerepelnek, hanem az oktatást és az oktatási intézményrendszert szabályozó romániai és magyarországi törvények, román nyelvű pedagógiai szaklapok és internetes nyelvi anyagok. A szótár köznevek mellett tulajdonneveket (elsősorban intézményneveket) is tartalmaz: általános iskolák, líceumok (gimnáziumok), főiskolák és egyetemek neveit. Ebből a szempontból megemlítendő, hogy a szótár névanyagába beépült valamennyi romániai magyar tannyelvű középiskola román és magyar neve.
Mivel az oktatás intézményrendszere és szerevezési kerete folyamatos változáson ment át az utóbbi másfél évtizedben, az oktatásra és szakmai képzésre vonatkozó szakszókincs is szinte évenként módosult. Emiatt igen nehéz volt követni és regisztrálni valamennyi változást, amely ezt a szókincsréteget érte. Természeténél fogva tehát ez a lexikográfiai munka sem teljes, de reményeink szerint olyan alapozó munka, amely az észrevételek és a kiegészítések folytán tovább fejleszthető.
A szótár jelenlegi kiadását első, próbaváltozatnak tekintjük, amelyet követ majd nagyobb példányszámban, javított, bővített változatban az újabb kiadás.
Meggyőződésünk, hogy a szótárat nemcsak pedagógusok és diákok forgathatják haszonnal, hanem szülők, újságírók, fordítók és mindazok, akik kapcsolatba kerülnek a romániai magyar oktatás kérdéseivel.
Benő Attila
(2008)