Zsemlyei Borbála (szerk.)

ANYANYELVÜNKÉRT

Dsida Jenő nyelvművelő rovata a Keleti Újságban

A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom jeles képviselője életművének kevésbé ismert részlete nyelvművelő munkássága. Pedig Dsidának ezen a területen is maradandó érdemei vannak. Őt is ott találjuk azoknak a sorában (Csűry Bálint, György Lajos, Kristóf György, Szabó T. Attila, Brüll Emánuel és mások), akik a kisebbségi sorsba került erdélyi magyarság nyelvének ápolását megszervezték, irányították, és előadások megtartásával, cikkek közreadásával szolgálták a nyelvművelés ügyét. Első nyelvművelő írása 1933-ban jelenik meg a Keleti Újságban.
Külön fejezet Dsida és a Keleti Újság tevékenységében az az időszak, amely e lapban 1936-ban a húsvéti számmal kezdődik. Ekkor indul meg az állandó, minden második vasárnap megjelenő „Anyanyelvünkért” című rovata, és megalakul az újság nyelvmű-velő bizottsága. A rovatszerkesztő maga Dsida Jenő.
A rovatot Dsida egészen haláláig, 1938-ig szerkesztette. A nyelvművelés ügyét nem csupán e rovat szerkesztésével, nyelvművelő cikkek írásával szolgálta, hanem azzal is, hogy állandóan ellenőrizte az újság nyelvét, hogy az olvasók kezébe nyelvhelyességi szempontból is hibátlan lap kerüljön.
A most megjelenő kötet három részből áll.
Az első rész Zsemlyei János A nyelvművelő Dsida Jenő című ta-nulmánya, amely bemutatja a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom e jeles képviselője életművének kevésbé ismert részletét, nyelvművelő munkásságát.
A második részben a Keleti Újságban 1936 és 1938 között megjelent nyelvművelő írások kaptak helyet. Az első tanulmány még nem az Anyanyelvünkért rovatban jelent meg, annál korábbi. Charles Dickens, vagy Dickens Károly? Hogyan használjuk helyes magyarsággal az idegen írók neveit cím alatt a személynevek idegen nyelvre való lefordításáról ír Dsida, és egyben vitába száll dr. Kristóf Györggyel, a kolozsvári egyetem magyar tanszékének ta-nárával. E kötetben helyet kapnak azok a nyelvművelő írások is, amelyek nem Dsidától származnak, ugyanis – rovatszerkesztőként – mindenképpen az ő nyelvművelésről vallott felfogása rajzolódik ki belőlük. Az Anyanyelvünkért rovat cikkei kronológiai sorrendben következnek egymás után.
A kötet harmadik részében összesített szójegyzék mutatja be a Mit mondjunk helyette? alrovat idegen szavait ajánlott magyar megfelelőikkel együtt.

(2008)