AZ INTÉZMÉNY FELADATVÁLLALÁSA

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet működését szakmailag a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége biztosítja, működtetésében pedig részt vállal az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) is. Az erdélyi magyar nyelvi helyzet kettőssége (tömb és szórvány), a nyelvi környezet sokfélesége és az ebből fakadó sajátos feladatok, valamint a régió nagysága is indokolja, hogy az Intézet Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron is irodát működtet.

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet nyilvántartó és közvetítő szerepet tölt be a Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémia erdélyi külső és köztestületi tagjai között.

Az Intézet működése három nagyobb területre terjed ki:

1. demográfiai, jogi, szociolingvisztikai és oktatási adatbázis kialakítását és folyamatos pótlását biztosítja,
2. részt vállal az élőnyelvi kutatásban és a nyelvi tervezésben,
3. szolgáltatásokat nyújt a magyar intézmények és magánszemélyek számára.

Az intézet létrejövő adatbázisai tartalmazni fogják a településekre, közigazgatási egységekre és régiókra lebontott demográfiai adatokat, azok időbeli mozgását, valamint a magyar nyelvű oktatás teljes statisztikai adattárát. A nyelvhasználatot jogilag kodifikáló román törvények összegyűjtése, elemzése és könnyen (elektronikus úton is) áttekinthetővé tétele szintén a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet feladata. A kutatóállomás összegyűjti azokat a szakdolgozatokat, könyveket, amelyek a kisebbségi magyar nyelvváltozatok, nyelvi jogok, kétnyelvűség, nyelvi kontaktológia kérdéskörének valamely vonatkozását elemzik, hozzáférhető formában tárolja adataikat, felméréseik eredményeit. Hasonlóképpen nyomtatott és elektronikus formában elérhető nyelvi adattárakat (közigazgatási szójegyzék, kölcsönszavak szótára, értelmező szótár stb.) hoz létre a vállalt szolgáltatás és a kutatás elősegítésére.

Kutatóállomásként a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet információs háttérként és összehangolóként szolgálhat az olyan kutatások számára, amelyek a kisebbségi magyar nyelv állapotát, sajátosságait, a kétnyelvűség jelenségét vizsgálják. Az Intézet a nyelvi tervezés területén is szerepet vállal. Különösen a közigazgatási, a jogi, politikai nyelvváltozat egységessé tétele, a szaknyelvek kialakítása igényel olyan többletmunkát, amelyben az Intézet részt vállal. A tudományos és oktatási céllal készülő terminológiai szójegyzékek, szótárak nyelvi gondozását, esetenként szerkesztését, lektorálását is elvégzi.

Szolgáltató funkciója a következő tevékenységeket öleli fel: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.), valamint az önkormányzati intézmények részére közérdekű fordítási szövegek lektorálása. A nyelvi tanácsadás a nyelvhasználati gondokra próbál orvoslást találni. A román intézménynevek anyanyelvűsítése, a közigazgatási, jogi, politikai szakkifejezések használatában mutatkozó következetlenség azt igazolja, hogy valóban szükség van egy ilyen szolgáltató intézményre. A közérdekű szövegek (törvények, határozatok, tankönyvek) idegenszerűségei, tükörfordításai, magyartalanságai arra utalnak, hogy fontos lenne az ilyen szövegek igényesebb lektorálása. Az Intézet ebben is hatékony segítséget tud nyújtani. Az Intézet sepsiszentgyörgyi irodája az önkormányzatok, közigazgatási intézmények terjedő anyanyelvűsödését is segíti típusnyomtatványok, terminológiai jegyzékek összeállításával. Tervek szerint a tanácsadás során felmerülő legfontosabb kérdéseket, jelenségeket és a velük kapcsolatos szakvéleményt az Intézet munkatársai a Krónika című országos napilap állandó rovatában is bemutatják.

TEVÉKENYSÉG

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai Péntek János akadémikus szakmai felügyeletével és Benő Attila irányításával 2017-ben a következő tudományos programokon dolgoztak:

I. Nyelvi sérelmek, nyelvi konfliktusok. Nyelvjogi és nyelvpolitikai helyzetek és problémák elemzése, tanácsadás. Sajtónyelvi adatbázis folyamatos építése, értékelése 

Folyamatosan regisztráltuk a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos sérelmeket, nyelvi konfliktusokat digitális sajtónyelvi adatbázisban.  A regisztráláson túlmenően szakmai segítséget nyújtottunk a székely önkormányzatoknak a magyar nyelvű felirataik ellen román részről indított perekben. Hasonlóképpen részt vettünk abban a jogászokból, oktatáspolitikusokból álló munkacsoportban, amely a magyar oktatás érdekeit érvényesítő beadványokat juttatott el a minisztériumba tankönyvkiadó átszervezésének tervezetével kapcsolatban, majd a tankönyvtörvény-tervezet közvitájában. Felajánlottuk közreműködésünket az RMDSZ Kolozsváron megnyitott tanácsadó irodájának, jelezve, hogy nyelvi kérdésekben szükség esetén szakmai segítséget nyújtunk.

II. Nyelvhasználati közönségszolgálat.

2017-ben többször is együttműködtünk a Magyar Újságírók Romániai Szövetségével az újságírók által jelzett nyelvi problémák megoldása céljából.  2017. november 8-án Benő Attila a Magyar Újságírók Romániai Szövetségének meghívására előadást tartott a nyomtatott és digitalis nyelvi eszközökről, majd az előadás után válaszolt az újságírók nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseire (http://mure.ro/egyesuleti-hirek/-hircsatornak-es-a-szorvany). Részt vettünk a civil nyelvi mozgalmak szakmai támogatásában. Az ősz folyamán többször jelen voltunk a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége által szervezett szakmai tanácskozásain, és a nyelvhasználati, nyelvi jogi kérdésekről szakmai álláspontot képviseltünk. A nyelvi kérdésekben folyamatosan a sajtó rendelkezésére állunk. Péntek Jánossal a Kolozsvári Rádió készített hosszabb interjút a tankönyvek és az oktatás nyelvi színvonaláról, a magyar oktatás nyelviségéről (http://kolozsvariradio.ro/2017/10/08/a-rossz-tankonyvnel-az-is-jobb-ha-nincs-tankonyv), és egy folyóirat-interjú készült A moldvai magyar tájnyelv szótárá-ról. Benő Attila a Magyar Szó című lap számára adott interjút az erdélyi magyar nyelvhasználat aktuális kérdéseiről (http://www.maszol.ro/index.php/kultura/78537-nyelvromlas-vagy-romlo-nyelvhasznalat-erdelyben-nem-meg-tudunk-magyarul).

III. Jelentéskölcsönzés a moldvai magyarban. A jelentéskölcsönzés és a tükörjelentés mint kontaktusjelenség fogalmi és empirikus leírása (a már összeállított korpusz alapján).

A jelentéskölcsönzést a 2016-17-ben összeállított korpusz alapján általánosabb areális keretben tárgyaljuk. Úgy tekintjük, hogy ez a szemantikai kiegyenlítődés jelensége a kétnyelvűségben. Maga a használat alakít ki szemantikai ekvivalenciákat olyan poliszemantikai struktúrák esetében, amelyek között eltérés van az adott nyelvekben. A beszélők a jelentéskölcsönzéssel kitágítják a két nyelv kommunikációs csatornáját, megkönnyítik a beszélő abban való mozgását. A moldvai magyar kétnyelvűség ennek vizsgálatára jó alapot biztosít, tekintettel arra, hogy ez nem új keletű, és az egész közösségre kiterjed. Kétségtelen azonban, hogy a  ennek a jelenségnek is közvetlen köze van a nyelvcseréhez. A legjellemzőbb példái a jelentéskölcsönzésnek és a szemantikai kiegyenlítődésnek a hiperonimák, főleg az igei hiperonimák, a csinál és társai (áll, megy, ül stb.) (ezeket P. J. önálló tanulmányokban is tárgyalta). A névszók köréből jellemző példa a baj ’munka’ jelentésben, a barázda ’lekaszált fű, rend’, galuska ’töltött káposzta’, kalács ’kúttalp’, kecske ’szarufa’, kiló ’liter’, korsó ’árpa a szemen’, pad ’padlás’, sebes ’savanyú’, tág ’laza’, unoka ’unoköcs, unkahúg’ stb.

A kutatási programban Benő Attila és Péntek János vet részt.

IV. Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar szleng változataiban. Empirikus kutatás.

A kutatás során a romániai magyar szleng nyelvváltozatokat a kontaktusjelenségek szempontjából vizsgáltuk, főleg arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen szabályszerűségek figyelhetők meg a szlengben a lexikai kölcsönzés és a meghonosodás folyamataiban. A nyelvi adatok gyűjtése mellett attitűdvizsgálatot is végeztünk, amely során kiderül, hogy milyen a beszélők viszonyulása a szlenghez és a kölcsönzésekhez. A kutatásban vizsgálandó anyag összegyűjtésére több módszert alkalmaztunk annak érdekében, hogy minél hitelesebb adatokhoz sikerüljön hozzáférni, hiszen minden módszernek megvan a maga hátránya. Megalapoztunk egy internetes forrásokból összeállított adatbázist, amely közösségi oldalak, blogok, fórumok, internetes sajtó és ezek hozzászólásai alapján született. Mivel az adatbázis később válik tudományos célra felhasználhatóvá, egy kérdőíves felmérést is készítettünk. A kérdőíves felmérés 122 kitöltött kérdőívet eredményezett a kolozsvári középiskolások (11. osztályosok) és egyetemi hallgatók (2. és 3. évesek) körében. Fontos megjegyezni, hogy ez esetben a kolozsvári ’Kolozsváron tanuló’ fiatalokat jelöl, és nem hovatartozást, ennek előnye pedig, hogy változatosabb az adatközlők csoportja. A megoszlást tekintve a 122 adatközlőből 47 középiskolás és 75 egyetemi hallgató, illetve 38 fiú és 84 lány. A felmérés elsődleges célja attitűdvizsgálat volt, de az utolsó része lexikai adatok gyűjtésére irányult. Az empirikus eredmények alapján szaktanulmány fog készülni.

A programban részt vett Lakatos Aliz doktorandusz. Témavezető: Benő Attila.

V. Mesteri és doktori (MA, PhD) hallgatók nyelvészeti műhelykonferenciája

2017 decemberében megszerveztük a mesteri és doktori hallgatók nyelvészeti műhelykonferenciáját. A tanácskozáson a mesteri és doktori hallgatók témájuk elméleti és módszertani kérdéseit fogják ismertették. Nyelvészeti kutatási témájáról előadást tartott: Both Csaba Attila, Erdei-Doloczki Csilla, Lakatos Aliz és Szikszai Emese. Az előadásokat értékelte és javaslatokat fogalmazott meg az egyes kutatások továbbviteli lehetőségeiről és módszertani kérdéseiről Péntek János és Benő Attila.

VI. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények digitalizálási munkálatainak folytatása és az újabb számok internetes megjelenítése, az intézet honlapjának folyamatos frissítése

Megjelenítettük a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapján a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1957-es és 1958-as évfolyamait is, valamint a 2016-es, 2017-es lapszámokat (http://www.sztanyi.ro/displayallpubl.html). Ugyanakkor fejlesztettük a Nyelvi Tanácsadás rovatot, és hírt adtunk az intézeti rendezvényekről. A honlap fejlesztését Juhász Tihamér informatikus és nyelvész végezte.

VII. Könyvkiadás.

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kulturális Szótárak sorozatában megjelentettük a Német–magyar kulturális szótár. Szász, sváb, landler, cipszer és bukovinai német nyelvű kultúra a történelemben és mindennapokban, Balogh F. András egyetemi docens szerkesztésében. A sorozat szerkesztői: Benő Attila és Péntek János. A szótárt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadója gondozta. A kiadási költségeket a Communitas Alapítvány és az MTA jelenlegi támogatása biztosította. A szótár anyagát Benő Attila és Péntek János lektorálta.

A szótár abból a sorozatból nőtt ki, amely a román-magyar nyelvi együttélést hivatott szakszerű fordításokkal megkönnyíteni és a beszélők nyelvi tudatosságát növelni (Román–magyar kulturális szótár [szerk. Benő Attila], Dicţionar cultural maghiar–român [red. Benő Attila – Péntek János]). A szótársorozat felvállal¬ta a kulturális közvetítést is, mindkét kultúra legjelentősebb értékeit magyarázta el a másik fél számára közérthető módon, ezért már nem csak címszófordítások, hanem egy-egy jelenség, történelmi személyi¬ségre vonatkozó szócikk is bekerült a munkákba. A román–magyar együttélésnek a fő helyszíne Erdély, pontosabban szólva a XX. szá¬zadban Románia, tehát természetszerűleg adódott a szótársorozat következő bővítési köre, amely az erdélyi német nyelvű népi és elit kultúra fogalmait¬, szavait fordítja le, és értelmezi a magyar olvasó számára. A németek hosszú évszázadokig jelentős tényezői voltak ennek a tájegységnek és még ma is meghatározzák arculatát: jelenlétükkel a magyar-román együttélést is befolyásolták, ezért is látszott elengedhetetlennek e kötetnek a megjelentetése.

VIII. Munkaerő-piaci stratégiák és nyelvhasználat a magyar tannyelvű felsőoktatás végzettjei körében.

A kutatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzőseinek karrier-követésére épül, és egyfelől a magyar tannyelvű felsőfokú képzés munkaerő-piaci tapasztalatait, másfelől pedig azokat a „kulturálisan érzékeny” gazdasági, a szakmában való érvényesüléssel kapcsolatos nyelvhasználati aspektusokat, munkaerő-piaci stratégiákat kívánja feltárni, amelyek a magyar nyelvvel/nyelvhasználattal függnek össze. A vizsgálat célcsoportját a 2009-2010-ben végzett évfolyam képezte, ugyanakkor a kérdőíves kutatás során kontroll-mintát is kialakítottunk más évfolyamok végzősei köréből,azzal a megfontolással, hogyössze tudjuk hasonlítani a különböző csoportoktól kapott eredményeket. A tanulmány az Alumni adatbázisok elemzésére, egy előzetes interjús, valamint a BGA támogatással elkészült kérdőíves kutatás adataira egyaránt támaszkodik. Kutatásunk eredményei az mutatják, hogy az elhelyezkedést, a munkaerő-piaci esélyeket befolyásoló legfontosabb tényező nem a nyelv, hanem az elvégzett szak. Mindezzel együtt a nyelvnek nagyon fontos szerepe van a munkaerő-piaci stratégiák alakításában csakúgy, mint a karriertervezésben. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a magyar tannyelvű felsőfokú képzés a szakmai ismeretekanyanyelven való hatékonyabbátadása révén, a képzési folyamatban az anyanyelv irányában konszolidálódott pozitív attitűdök révén bővítik a magyar nyelv használatának tereit a munka világában, és magyar nyelv visszahonosítását szolgálják a gazdasági szférában Erdélyben. A magyar nyelvű felsőfokú képzés ugyanakkor – a kisebbségi kétnyelvűség, illetve az erdélyi magyarság strukturális helyzetének kontextusában – az elhelyezkedés, a munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülését is eredményezheti, ugyanakkor a karrierek alultervezésével járhat együtt, amennyiben az egyetemen elsajátított szaktudás nem társul megfelelő államnyelvi kompetenciákkal, sőt akár kidobó-effektust is eredményezhet a hazai munkaerőpiacról. Tekintettel arra, hogy napjainkban a szakmai karrierek egyfelől a nemzetközi munkaerőpiac lehetőségeinek figyelembevételével, másfelől pedig gyakori munkahelyváltásokkal, akár pályakorrekciókkal járnak együtt, lényeges, hogy a Sapientia EMTE nyelvpolitikája hangsúlyt fektessen a kiegyensúlyozott kétnyelvűségre, illetve az államnyelvi kompetenciák bővítésére is. Kutatásunk eredményeinek tükrében elmondható, hogy szükség van hatékony karrierkövetési rendszer kiépítésére, amely a magyar nyelvű felsőoktatási kínálatot a romániai munkaerő-piaci kereslethez, illetve az Erdélyre jellemző két-, illetve többnyelvű gazdasági környezethez szorosabban igazítja.

IX. A magyar nyelv Romániában. A Kárpát-medencei kiadványsorozat romániai kötetének előkészítése.

Célunk egy olyan monografikus munka létrehozása, amely a korábbi szociolingvisztikai és szociológiai kutatásokat összegzi. Felhasználtuk a következő reprezentatív mintavétellel készült szociológiai és szociolingvisztikai felméréseket: 1. Az 1997 (RSS-kutatás); 2. a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet felmérése (2009). Ugyanakkor hasznosítottuk a téma részkérdéseit elemző tanulmányokat: a demográfiai, nyelvi jogi, kisebbségtörténeti, kétnyelvűségi és kontaktusjelenségek folyamatait elemző munkákat. A pályázati időszakban meghatározott cél volt a kötet legfontosabb fejezeteinek elkészítése. Ezt sikerült megvalósítani és részben vagy egészen megírtuk a következő fejezeteket: 1.  A magyar kisebbség néhány jellemzője; 2. Történelmi előzmények; 3.  Nyelvi és kulturális sokszínűség; 4.  A romániai magyar nyelv változatai és regiszterei; 5. Nyelvi ideológiák; 6. Kétnyelvűség a romániai magyar beszélőközösségben; 7. Az érintkező nyelvek kontaktusnyelvészeti kérdései. Eddig mintegy 90 oldalnyi szöveg készült el, a tervezett kötetnek körülbelül a fele. A projektben szerzőként résztevő munkatársak: Péntek János, akadémikus, Benő Attila, egyetemi tanár.

X. A funkcionális nyelvszemlélet érvényesítése a közoktatásban – nyelvtanisegédkönyv-író műhelytábor. 

A 2009/2010-es, 2010/2011-es és 2011/2012-es tanév egy-egy félévében három munkacsoporttal dolgoztunk a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéken egy olyan munkafüzeten, ami szemléletében gyökeresen különbözik a korábbi hasonló segédanyagoktól, tudományosan korszerű, induktív módszerű, képességfejlesztő (ismeretközlés helyett), és igazodik az érvényes tantervhez. A projekt végső célja egy olyan feladatbank-sorozat, amely egyszerre oldaná meg a tanterv mellől hiányzó értelmezési segédlet és az oktatási folyamatból hiányzó oktatási segédlet problémáját.

2017 során két szakmai tábort szerveztünk a feladatbank kialakítása, véglegesítése céljából:
I. Székelyudvarhely, 2017. augusztus 30.–szeptember 3.
II. Szováta, 2017. november 30.– december 3.
Résztvevők száma: I. 8, II. 8

A rendezvény értékelése: A két 4-4 napos műhelytábor keretében napi 4+8 órás intenzív munka keretében dolgoztunk a négy kötetre tervezett Feladatbank 2. kötetén, mely reálisan 2018 nyarára lehetne nyomdakész, és a 2018 szeptemberében VI. osztályban is életbe lépő új tantervhez szolgálna segédanyagul. A találkozón sikerült a tananyag-fejlesztésnek a korábbi találkozótól eltelt szakaszában felgyűlt legsarkalatosabb problémák tekintetében megoldásokat találni és konszenzusra jutni. Ez azonban mind strukturális, mind személeti módosulásokat hozott magával, melyek egy következő munkaszakaszban fognak implementálódni. (A munkát internetes felületen folytatjuk). Projektvezető: dr. Kádár Edit, egyetemi docens.

XI. Az Erdélyi magyar kulturális szótár munkálatainak folytatása, aktualizálása és bővítése.

2013-ban jelent meg a Magyar–román kulturális szótár (Dicţionar cultural maghiar–român). Tervünk a szótár, bővített, képekkel illusztrált magyar nyelvű kiadása. Elsősorban a következő területeken volt szükség bővítésre: tudománytörténet, történelmi személyiségek, egyházak, műemlékek, képzőművészet, társadalomtudomány. A pályázati időszakban a korábbi szócikkek kiegészítése, módosítása mellett 27 új szócikk (24 oldalnyi anyag) készült el a következő címszók lexikonszerű bemutatásával: 1. Balázs Ferenc; 2. Baranyai Decsi János; 3. Benczédi Sándor; 4. Berde Mózes; 5. Homoródoklándi unitárius templom; 6. Jakó Zsigmond; 7. Kemény Zsigmond; 8. Kemény Zsigmond Társaság; 9. Kiáltó Szó; 10. Király-hágó; 11. Kolozsi sósfürdő; 12. Kolozsi Tibor; 13. Kolozsmonostori apátság; 14. Kolozsvári Botanikus Kert; 15. Kós András; 16. Kovács György; 17. Köteles Sámuel; 18. Lorántffy Zsuzsanna; 19. Puskás Tivadar; 20. I. Rákóczi György; 21. II. Rákóczi György; 22. SICULICIDIUM; 23. Székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium; 24. Székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum; 25. Teleki Blanka; 26. Tolnai Lajos; 27. Vámbéry Ármin. Programfelelős: dr. Máthé Dénes, egyetemi docens.

A programok megvalósítását támogatta:

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai Péntek János akadémikus szakmai felügyeletével és Benő Attila irányításával 2016-ban a következő tudományos programokon dolgoztak:

I. Jelentéskölcsönzések a moldvai magyarok kétnyelvűségében. Lexikográfiai és kontaktológiai korpusz összeállítása
A moldvai magyar tájnyelv szótára (szerk. Péntek János) alapján lehetőség nyílt a jelentéskölcsönzés típusainak és folyamatának behatóbb vizsgálatára. Első lépésben olyan elektronikus adatbázist hoztunk létre, amely tartalmazza a két kötetes, közel ezer oldalas szótár valamennyi olyan adatát, amely a jelentéskölcsönzés jelenségkörét érinti. A magyar szavak román jelentéseinek mintája szerinti szóhasználatát adatolják az olyan lexikai egységek, mint a következők: dob ’gömböc’ (← r. tobă), jóság ’finom étel’ (← r. bunătate, bunătăţi), megcsinál ’megront’ (← r. a face ’a fermeca’), rakás ’csoport’ (← r. grămadă ’cantitate, număr mare de fiinţe’), tanácsol ’pletykál, beszélget’ (← r. a se sfătui ’(pop.) a sta la vorbă’), tart ’ragaszkodik valamihez’ (← r. a ţine la cineve, ceva), unoka ’unokaöcs’, ’unokahúg’ (← r. nepot, nepoată). Az adatbázis mintegy 200 ilyen lexikai egységet tartalmaz a vonatkozó nyelvi adatok hangalakjának és jelentésének megadásával a következő szempontok szerint: 1. Sorszám, 2. A (moldvai nyelvjárási) szó, kifejezés hangalakja, 3. A nyelvjárási szó, kifejezés jelentése, 4. A hatást gyakorló román szó hangalakja, 5. A román szó jelentése, 5. Megjegyzések. E lexikai és jelentésbeli viszonyok meghatározása minden egyes adat esetében kutatói, feltáró munkát igényelt: magyar és román tájnyelvi és értelmező szótárakban való ellenőrzését a feltételezett román hatásnak. Célunk, hogy e kétnyelvű lexikográfiai korpusz alapján nagyobb tanulmányt írjunk a moldvai magyar nyelvjárás ért közvetett román nyelvi hatás tipológiájáról. Az adatbázist dr. Benő Attila és dr. Péntek János készítette a több évtizedes terpmunka eredményeit megjelenítő A moldvai magyar tájnyelv szótára alapján (melynek az első kötete 2016-ban jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában), felhasználva a kéziratban levő második kötet is.

II. Az erdélyi nyelvföldrajzi és kontaktológiai kutatások negyedszázada (1950–1975). Márton Gyula emlékkonferencia. Tanulmányokat, visszaemlékezéseket tartalmazó emlékkötet és életmű-bibliográfia megjelentetése.
2016. december 17-én, Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megszerveztük a Márton Gyula (1916–1976) emlékkonferenciát a neves nyelvészprofesszor emlékére (A konferencia programja megtekinthető a magyar nyelvészeti tanszék honlapján: www.hunlang.lett.ubbcluj.ro). Erre az alkalomra tanulmányokat, visszaemlékezéseket tartalamzó emlékkötetet szerkesztettünk: Czégényi Dóra – Péntek János (szerk.): Emlékkönyv Márton Gyula születésének centenáriumára. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár 2016. 144 oldal. Ugyancsak erre a konferencia időpontjára jelent meg a váradi Europrint kiadónál Márton Gyula életmű-bibliográfiája Kádár Edit szerkesztésében és Péntek János bevezető tanulmányával, amelyben az egykori tanítvány értékeli Márton Gyula több évtizedes kutatói és oktató pályáját. A kötet letölthető elektronikus formában a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapján: http://sztanyi.ro/download/Marton_Gyula_Erdelyi_magyar_vegso.pdf. A program megvalósulását Czégényi Dóra és Péntek János irányító, szerkesztő tevékenysége tette lehetővé.

III. Az erdélyi magyar földrajzi nevek kodifikációjával kapcsolatos, korábban elkezdett munkálatok folytatása. A húsz százalékon felüli magyar lakossággal rendelkező települések standard helységnevei állományának táblázatos bemutatása.
A feliratozható erdélyi magyar településnevek táblázatos bemutatásával kapcsolatos pályázat céljai megvalósultak. A pályázati munkálatok felülvizsgálták az erdélyi magyar településnevek korábban összeállított állományát, a helyesírás és a településszerkezeti változások szempontja alapján módosították azt. A feliratozható romániai magyar településnevek – magyar-román névjegyzék című Excel-táblázatos bemutatás összesíti a munkálatok eredményeit. Az 1078 feliratozható településnév Excel-táblázatos listája olyan magyar-román névjegyzék, amelynek A oszlopában a magyar településnevek sorakoznak ábécérendben, B oszlopában pedig azok párhuzamos román nyelvi megfelelői. A további oszlopok azoknak a közigazgatási egységeknek a magyar-román megnevezését tüntetik fel, amelyekhez a szóban forgó településnevek jelölte települések tartoznak: municípium, város, község (C, D oszlop), megye (E, F oszlop). A névjegyzék a magyar helységnévhasználat egységesítésének ügyét szolgálhatja: lehetséges eszközként járulhat hozzá a pillanatnyilag változatok sokaságában használatos romániai magyar helységnevek állományának, használatának egységesítési folyamatához. Célunk, hogy az adatok ellenőrzése után a névanyagot megjelenítsük a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapján ilyen módon is segítve a mai erdélyi magyar és román településnevek világában való tájékozódást. Az adatbázist dr. Csomortáni Magdolna nyelvészkutató állította össze több forrás elemzésével.

IV. Az észlelést és az érzékelést kifejező igék szemantikája és szintaktikai viselkedése a magyarban. Adatbázis készítése és tanulmányírás.
A nemzetközi szakirodalom az angol és az újlatin nyelvek esetében kettőségről beszél az észlelést és érzékelést kifejező igéket illetően. Kettőségről abban az értelemben, hogy ugyanazok az igék egyaránt kifejezhetnek észlelést is és érzékelést is. A magyar nyelvre, úgy tűnik, nem feltétlenül áll ugyanez. Az észlelést és az érzékelést kifejező igék nemcsak alakjukat illetően különülnek el egymástól, hanem szintaktikai viselkedésüket illetően is. Egy, a magyar igék több grammatikai és szemantikai elemét, tulajdonságát tartalmazó adatbázis alapján szeretném megvizsgálni a magyar igék szemantikai struktúráját és szintaktikai viselkedését az észlelést és érzékelést kifejező igék kérdését illetően. Ezzel a jelenségkörrel kapcsolatos adatbázist és tanulmányt Dimény Hajnalka egyetemi tanársegéd állította össze. A vizsgálatot egy, A magyar nyelv értelmező kéziszótárának igeanyaga alapján létrehozott adatbázis tette lehetővé.

V. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények további évfolyamainak a digitalizálása és internetes megjelenítése.
2009-től Intézetünk honlapján elérhető a Román Akadémia magyar nyelvű szaklapja a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. Célunk, hogy a szaklap valamennyi évfolyama az interneten olvashatóvá váljék. 2009-2015 között sikerült digitalizálni és a Intézet honlapján megjeleníteni az 1961-2015-ös évfolyamokat is (www.sztanyi.ro). A 2016-ban kitűzött célunk volt az 1958-1960 közötti évfolyamokat is hasonló módon digitalizálni és megjeleníteni (összesen mintegy 600 oldalt). Ezt a vállalt feladatot is teljes mértékben megvalósítottuk. A digitalizálási munkálatokat Juhász Tihamér végezte. A folyóiratszámok beszerzését, a munkálat felügyeletét és ellenőrzését Benő Attila végezte.

VI. A Termini magyar nyelvi szótár és adatbázis (Ht-online) újabb szócikkekkel és illusztratív képekkel való gazdagítása.
A Termini Kutatóhálózat határon túli lexikai adatbázisának (http://ht.nytud.hu/htonline) fejlesztése és karbantartása a pályázati feladatnak megfelelően új szócikkek megjelentetésére, a szócikkek képekkel való illusztrálására irányult 2016-ban. A szócikkek a határon túli nyelvváltozatok specifikus szavairól a következő adatokat tartalmazzák: jelentésbeli, fogalomköri, nyelvhasználati, stilisztikai és kontextusbeli információk az egyes szavakról és szószerkezetekről a kidolgozott és következetesen alkalmazott minősítésrendszerek alapján; a lexikai egységek alak- és írásváltozatai, szófaja, ragozási módja, származása, etimonja, régióbeli elterjedtsége, nyelvváltozati, dialektusbeli és regiszter jellegű meghatározottságai. Az egyes szócikkekben ugyanakkor a stílusváltozati, időbeliségi és az érzelmi viszonyulásra utaló minősítéseket is találunk: fogalmi jelentések, fogalmi kör behatárolása, elterjedtség, gyakoriság, nyelvváltozat. A szó lexikográfiai és szociolingvisztikai jellegzetességeinek megértését és a nyelvi kutatásokban való használatóságát a viszonylag nagyszámú példamondatok is támogatják. Ezeknek a minősítő, értékelő adatoknak a megjelenítése az egyes szócikkekben előzetes adatgyűjtést és lexikográfiai, etimológiai kutatást igényel. 2016-ben összesen 30 olyan új szócikk készült, amely ezeket a stilisztikai és kontextuális információkat teljes mértékben tartalmazzák. Ugyancsak ebben az évben 30 illusztratív képpel gazdagítottuk az egyes szócikkek információit. Ezekett a lexikográfia munkálatot Benő Attila végezte.

VII. Erdélyi helynevek kutatása: Csíkszereda mai helynevei elektronikus, bel- és külterületi térképének elkészítése.
Csíkszereda mai, élő helyneveinek adattárához két helynévtérkép készült el, Csíkszereda valamennyi bel- és külterületi nevének felhasználásával. A két térkép a helynevek térbeli elterjedését ábrázolja. Összesen 391 belterületi és 871 külterületi név felhasználásával készültek a térképek. Az elektronikus formában elkészült térképeken az egyes földrajzi neveket számadatok helyettesítik. A munkálat a Csíkszeredai Topo Sevice Kft. munkatársaival való együttműködés eredményeként készült el. A rendkívül gazdag információ mennyiséget tartalmazó térképlapok igen jól hasznosíthatók a társtudományok területén (helynévkutatás, helynévtörténet, nyelvtörténet, helynévrajz, vízrajz, művelődéstörténet, közigazgatás-történet, mikrotoponímia) és az interdiszciplináris vizsgálatokban. A munkálatokat Csomortáni Magdolna egyetemi adjunktus vezette.

VIII. Nyelvi sérelmek, nyelvi konfliktusok. Nyelvjogi helyzetek és problémák elemzése, tanácsadás. Sajtónyelvi adatbázis a vonatkozó cikkekről.
Intézetünk munkatársai több intézet képviselőjével tanácskoztak az erdélyi magyar nyelvhasználati gondokkal kapcsolatban. E célból kapcsolatba léptünk a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézettel (Kiss Tamással), az Igen, tessék! civil nyelvi mozgalom jogászával, Bethlendi Andrással. Publikációk is születtek az erdélyi magyar nyelv jelenlegi folyamatairól, a nyelvhasználati politikai-jogi kontextusáról: Péntek János: Nyelvi sziget- és szórványhelyzetek, folyamatok. In. Cseke Péter szerk. Szigetek – szórványok a Kárpát-medencében és Észak-Amerikában. Korunk – Komp-Press, Kolozsvár. 29–36. Benő Attila – Péntek János: Hungarians in Transylvania: Language policy and mainstream language ideologies in Romania. In. Sociolinguistic Transition in Former Eastern Bloc Countries. Two Decades after the Regime Change. Series: Prague Papers on Language, Society and Interaction / Prager Arbeiten zur Sprache, Gesellschaft und Interaktion. Ed. by Marian Sloboda, Petteri Laihonen and Anastassia Zabrodskaja. Peter Lang International Academic Publishers. 185–205. ISBN: 9783653054378 Péntek János: Szép szavunk: az inkriminált községháza. In. Krónika 2016. nov. 11–13. 18/220: 14. Tematikailag ehhez kapcsolódik a Benő Attila és Csernicskó István által szervezett szimpózium Hungarológiai Kongresszus keretében (A nyelvi jogok helyzete és nyelvi tervezés a Magyarországgal szomszédos nyelvi régiókban), valamint az eszéki Termini konferencia a nyelvmegtartás kérdéséről, az ott tartott előadások 2016 október 21-23-án (Benő Attila, Sorbán Angella, Péntek János).

IX. A „civil” nyelvi mozgalmak szakmai támogatása (Pl. az Igen, tessék! mozgalom.)
A pályázati időszakban erősödött a kapcsolat az anyanyelvi civil mozgalmak szervezőivel: Kolozsváron az Igen, tessék!-kel, Csíkszeredában a Veress Dávid vezette csoporttal, valamint a marosvásárhelyi civil mozgalom vezetőivel. Péntek János, szakmai igazgató részt vett előadással a zsoboki anyanyelvi tábor rendezvényén (júl. 11), és Csíkszeredában: A Nyelvhasználat térben és időben című konferencián előadást tartott november 14-én és a sajtó képviselőivel is találkozott.

X. Könyvkiadás.
2016-os évre terveztük Katona Hajnal 2015-ben megvédett kiváló doktori értekezésének kiadását a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványsorozatában Nyelvi attitűd és jogismeret erdélyi magyar közösségekben. Szociolingvisztikai vizsgálat címmel A kötet meg is jelent az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének gondozásában 2016 végén 378 oldal terjedelemben (ISBN: 978-606-93609-4-1) és az IDEA könyvesboltban elérhető lesz, és interneten is megrendelhetővé válik. A kötet anyagát Szilágyi N. Sándor lektorálta. A szótár borítótervét Ördög-Gyárfás Ágota készítette. A korrektúrát Ördög-Gyárfás Ágnes végezte.

XI. Nyelvhasználati közönségszolgálat (elektronikus és nyomtatott sajtó, kulturális és oktatási intézmények nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseinek megoldása).
Irodánk folyamatos együttműködött a Magyar Újságírók Romániai Szövetségével a sajtónyelvi problémák, fordítási kérdések megoldás érdekében. Közvetlen kapcsolatunk volt a Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádióval, a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztőségével, interjúk keretében beszéltünk az aktuális nyelvi konfliktusokról, anyanyelvi rendezvényekről. Szilágy és Hargita megyében is, több alkalommal is volt találkozó a sajtóval. Folytattuk a kapcsolatot és a tanácsadást a zilahi megjelenésű Hepehupa kulturális folyóirat szerkesztőivel.

XII. Tanácskozások és konferenciák szervezése: 1. Az erdélyi magyar helységnevekkel kapcsolatos nyelvhasználati gondok (tanácskozás, Marosvásárhely, 2016. május 20–22.), 19. Élőnyelvi Konferencia (Marosvásárhely, 2016. szept. 7–9).
Marosvásárhelyen A magyar nyelv napjai rendezvény keretében került sor „Az erdélyi magyar helységnevekkel kapcsolatos nyelvhasználati gondok” című konferenciára (részt vett többek között Hoffmann István, Csomortáni Magdolna, Sebestyén Mihály), a konferenciát Péntek János szervezte és vezette, 2016. május 20–22. Szimpóziumok szervezése a Hungarológiai Kongresszus keretében (Nyelvi sokszínűség: a Kárpát-medencei magyarság jelene és jövője) Péntek János előadása Jegenyében (meg is jelent: Kalotaszeg a tudomány térképén. In: IX. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia. Jegenye-fürdő, 2016. június 30–július 3. 1. füzet. 86–91.); Nagyenyeden az erdélyi ref. oktatásról szervezett konferencián: Oktatás–nevelés anyanyelven, anyanyelv által (ápr. 30); Csíksomlyón, a Castellum konferencia keretében. Az Élőnyelvi kutatások és dialektológia címmel megszervezett nemzetközi jellegű 19. Élőnyelvi Konferenciának társszervezője volt a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. A konferencia szervezésében közvetlenül részt vett Benő Attila a jelentkezések elbírálásától a tudományos és kulturális program megtervezéséig és kivitelezéséig. A közel 100 részvevővel zajlott nyelvészeti konferencia szinte valamennyi magyarországi egyetemi központ képviseltette magát. Várhatóan a konferencia előadásaiból kötet fog megjelenni 2017-ben.

A programok megvalósítását támogatta:

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai Péntek János akadémikus szakmai felügyeletével és Benő Attila irányításával 2015-ben a következő tudományos programokon dolgoztak:

I. Az Erdélyi magyar kulturális szótár szerkesztése
A 2013-ban megjelent román Magyar–román kulturális szótár (Dicţionar cultural maghiar-român) bemutatásakor többen jelezték azt az igényt, hogy magyar nyelven is meg kellene szerkeszteni és jelentetni ennek a szótárnak a magyar közönség számára készült változatát. A szótárat elsősorban azoknak szánjuk, akik nem erdélyiek, akik Erdélybe látogatnak, ismerkednek Erdély múltbeli és mai világával, de az erdélyi olvasók is haszonnal forgathatják majd. Ez a kulturális szótár is a tágan értelmezett kultúra koncepcióját követi: a népi és az elit kultúra szimbólum értékű anyagi és szellemi elemeit mutatja be. A kiadás kellő támogatottsága esetén gondolni lehetne képekkel, térképekkel illusztrált változatra. A 2014-es pályázat keretében a szótár anyagának munkaváltozatát állítottuk össze. 2015-ben a szótár anyagát újabb szócikkekkel egészítettük ki (az erdélyi egyházak, a földrajzi objektumok és a hagyományos erdélyi iskolákra, gimnáziumokra vonatkozóan), és képanyaggal bővítettük (mintegy 40 képpel). Elkészítettük a szótár név- és tárgymutatóját. A továbbiakban az erdélyi régiók térképeit szeretnénk megrajzoltatni, véglegesíteni az egyes kulturális területek szócikkeit (pl. sportélet, zene) és lektoráltatni a teljes lexikográfiai anyagot külső munkatársak bevonásával. A szerkesztési munkálatokat Péntek János és Benő Attila végezte külső munkatársak segítségével.

II. A Termini magyar nyelvi szótár és adatbázis (Ht-online) szerkesztése
A Termini Kutatóhálózat határon túli lexikai adatbázisának (http://ht.nytud.hu/htonline) fejlesztése és karbantartása a pályázati feladatnak megfelelően új szócikkek megjelentetésére, a szócikkek képekkel való illusztrálására és etimológiai információk feltárására és bevitelére irányult 2015-ben.
A szócikkek a határon túli nyelvváltozatok specifikus szavairól a következő adatokat tartalmazzák: jelentésbeli, fogalomköri, nyelvhasználati, stilisztikai és kontextusbeli információk az egyes szavakról és szószerkezetekről a kidolgozott és következetesen alkalmazott minősítésrendszerek alapján; a lexikai egységek alak- és írásváltozatai, szófaja, ragozási módja, származása, etimonja, régióbeli elterjedtsége, nyelvváltozati, dialektusbeli és regiszter jellegű meghatározottságai. Az egyes szócikkekben ugyanakkor a stílusváltozati, időbeliségi és az érzelmi viszonyulásra utaló minősítéseket is találunk: fogalmi jelentések, fogalmi kör behatárolása, elterjedtség, gyakoriság, nyelvváltozat. A szó lexikográfiai és szociolingvisztikai jellegzetességeinek megértését és a nyelvi kutatásokban való használatóságát a viszonylag nagyszámú példamondatok is támogatják. Ezeknek a minősítő, értékelő adatoknak a megjelenítése az egyes szócikkekben előzetes adatgyűjtést és lexikográfiai, etimológiai kutatást igényel.
2015-ben összesen 40 olyan új szócikk készült, amely ezeket a stilisztikai és kontextuális információkat teljes mértékben tartalmazzák. Juhász Tihamér munkatársunknak köszönhetően 2015-től a szócikkeket képekkel is illusztrálhatjuk. Ebben az évben 30 képpel gazdagítottuk az egyes szócikkek információit. Az idegen szavak eredére vonatkozó információk megjelentetésén is dolgoztunk: mintegy 50 szócikk anyaga bővült elsődleges és másodlagos etimológiai információkkal. A szótár lexikográfiai adatainak folyamatos gazdagítását 2015-ben Benő Attila és Dimény Hajnalka végezte.

III. A Magyar–román oktatásterminológiai szótár (szerk. Fazakas Emese – Tódor Erika Mária) kiadása
2015-ben véglegesítettük a szótár anyagát, korrektúráztuk a szócikkeket, lektoráltuk az anyagot, és ez alapján újabb szócikkek készültek, majd elvégeztük a szótár nyomdai előkészítését. A 440 oldalas szótár megjelent 2015 novemberében az MTA Domus Hungarica Alapítványa és a Bethlen Gábor Alap támogatásával.
2015. december 16-án bemutattuk a szótárat a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék által szervezett könyvbemutatón (http://hunlang.lett.ubbcluj.ro/hu/hirek/nyelveszkbv).

IV. Nyelvjogi és nyelvhasználati közönségszolgálat
Az iroda munkatársainak tevékenysége nyelvi, nyelvhelyességi és terminológiai kérdések megoldására is irányult. Ez a tevékenység az elektronikus és nyomtatott sajtó, kulturális és oktatási intézmények nyelvhasználattal kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolását jelentette. Péntek János és Benő Attila vett részt ebben a nyelvi közönségszolgálatban. 2015-ben a Kolozsvári Rádió és a kolozsvári napilap a Szabadság igényelte a nyelvi tanácsadást. A magyar nyelv napja alkalmából Benő Attila cikkét írt a kolozsvári napilapban a magyar nyelvhasználat és a nyelvi jogok bővítésének szükségességéről.
Ugyancsak a szakmai közéleti tevékenységbe tartozik a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapjának folyamatos fejlesztése, a nyelvi, nyelvészeti vonatkozású hírek megjelenítése, a kiadványokról való tájékoztatás.

V. A moldvai magyar tájnyelv 3. kötetének szerkesztése és néprajzi illusztrációs anyagának előkészítése
A moldvai magyar tájnyelv szótára 3. kötete a közmagyar–moldvai tájnyelvi rész. Az első két kötet anyagát ez úgy jeleníti meg, hogy a címszóként a közmagyar (magyar köznyelvi) szavak szerepelnek, azaz a köznyelv szavai által megjelölt fogalmak, ezt követően a szócikk minden egyes fogalomnak a moldvai magyar tájnyelvi megnevezését adja meg, visszautalva a szótár első két kötetbeli teljes anyagára, adattárára. Ezt a szemléletet nevezik onomasziológiainak, jelöléstaninak a nyelvészetben. Ilyen értelemben a 3. kötet fogalmi alapú mutatója is a teljes anyagnak. Erre azért volt szükség mint teljesen új megoldásra a magyar szótárirodalomban, mivel a moldvai tájnyelv szókincsében nagyon heterogén: nagy a földrajzi, időbeli, tipológiai változatossága, a magyar és a román nyelv is keveredik a magyar nyelvhasználatban. Ebből következően egy-egy fogalomnak akár 15–20 megnevezése (heteronimája) is lehet. Ezen az alapon válik lehetővé a legfontosabb tárgyi fogalmak rajzokkal való illusztrálása is.
Mostani állapotában (az illusztrációs anyag nélkül) a 3. kötet terjedelme 424 oldal, 10740 szócikk, 479000 karakter. A néprajzi illusztrációs anyagot Tófalvi (Tusa) Nóra grafikus készítette. 43 rajz készült el, ennek anyaga még bővül, szándékunk szerint dokumentációs jellegű fényképek felhasználásával is. A szótár megjelenése 2018-ban várható (2016-ban jelenik meg az első, 2017-ben a második, 2018-ban a harmadik).

VI. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények további évfolyamainak a digitalizálása és internetes megjelenítése
2009-től Intézetünk honlapján elérhető a Román Akadémia magyar nyelvű szaklapja a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. Célunk, hogy a szaklap valamennyi évfolyama az interneten olvashatóvá váljék. 2009-2014 között sikerült digitalizálni és a Intézet honlapján megjeleníteni az 1969-2013-as évfolyamokat is (www.sztanyi.ro). A pályázati időszakban kitűzött célunk volt az 1965-1968 közötti évfolyamokat is hasonló módon digitalizálni és megjeleníteni (összesen mintegy 1600 oldalt). Ezt a vállalt feladatot is teljes mértékben megvalósítottuk. A digitalizálási munkálatokat Juhász Tihamér végezte. A folyóiratszámok beszerzését, a munkálat felügyeletét és ellenőrzését Benő Attila végezte.

VII. Mikrotoponímiai kutatások a Székelyföld csíki régiójában. 5 helynévtérkép elkészítése
A projekt kutatásai az erdélyi helynevek gyűjtése és közzététele területét képviselő kutatások, amelyek öt, helynévtani szempontból eddig még feltáratlan csíki település helynévtérképének az elkészítésére irányultak. A szóban forgó települések között Tusnádfürdő város (r. Băile Tuşnad) és a hozzá tartozó Kárpitusbánya nevű falu, bányatelep (r. Carpitus), ugyanakkor Tusnád község (r. comuna Tuşnad) falvai szerepelnek, azaz Csíkverebes (r. Vrabia), Tusnád (r. Tuşnad) és Újtusnád (r. Tuşnadu Nou). A névföldrajzi módszert is érvényesítő csíki helynévkutatások kartográfiai munkálatai több fázisra tagolódnak: 1. a gyűjtés során alkalmazandó bel- és külterületi térképvázlatok meghatározott források alapján való elkészítése, 2. a gyűjtött helynevek térképre vetítése, 3. a helynévtérképek ellenőrzése térképismerő helyi adatközlők segítségével, 3. a helynévtérképek számozásos módszert követő változatának összeállítása, 4. a számozás módszerét követő térképek elektronikusan szerkesztett változatának elkészítése.
A beszámolási időszak mindenekelőtt a gyűjtőmunka előkészítő munkálataival indult, amelyek keretében sor került az előzményirodalom, a hozzáférhető források feltárására, a gyűjtés, a térképkészítés partnereivel való kapcsolatfelvételre, a gyűjtés térképvázlatainak az elkészítésére. A helyszíni gyűjtés során jól meghatározott szempontok szerint kiválasztott helyi adatközlők segítségével összegyűlt a vizsgált települések bel- és külterületi mai élő helynévanyaga, de a forrásokból gyűjtött történeti névanyag ma élő részlegének a feltárása is megtörtént, ugyanakkor elkészültek a települések ma élő bel- és külterületi helynévanyagának térképvázlatai is. A gyűjtött helynévanyag rendezése, cédulázása, térképi lokalizálása ellenőrzése, a térképvázlatok elektronikusan szerkesztett változatának megrajzoltatása is megtörtént.
A gyűjtés megszervezésének és lebonyolításának partnerei között Tusnádfürdő város (Tusnádfürdő, Olt u. 63. sz., Hargita megye) és Tusnád község (Tusnád, 176. sz., Hargita megye) Polgármesteri Hivatalát kell megemlíteni, amelyek a gyűjtés központi informátorai, az adminisztratív és kataszteri térképek kölcsönzői voltak. Az előbbi esetében Albert Tibor a kapcsolattartó személy (tel.: 0266-355006; e-mail: primb@kabelkon.ro), az utóbbi esetében pedig Éltes Károly (tel.: 0266-334235; eltesk@gmail.com). A térképkészítés partnereként a csíkszeredai CartoService Kft. emelhető ki (Csíkszereda, Szász Endre u. 14 sz., Hargita megye), amely a települések térképvázlatainak elektronikusan szerkesztett változatát készítette el. A kapcsolattartó személy: Lipeczky Erna-Andrea (tel.: 0266-372144; e-mail: marketing@cartoservice.ro)
A csíki mikrotoponímiai kutatások során sikerült feltárni Tusnádfürdő város és Tusnád község élő és történeti helynévanyagát. Tusnádfürdő város és a hozzá tartozó Kárpitusbánya falu 98 hektárnyi, kizárólag belterület jellegű térségéből összesen 46 belterületi név gyűlt össze. Tusnád község 7664 hektár területéről 689 helynév tárult fel. A belterületről 152 (Csíkverebes 26, Tusnád 71, Újtusnád 55), a külterületről 537 név gyűlt össze. A vizsgált településekről összesen öt, a számozás módszerét követő, elektronikusan szerkesztett helynévtérkép készült. Ezek a JPEG fájlformátumban mellékelt térképek a következők: Csíkverebes A (l. Csíkverebes 642×399 JPEG-kép), Tusnád A (l. Tusnád 3498×2483 JPEG-kép), Tusnádfürdő (l. Tusnádfürdő 2497×3507 JPEG-kép ), Újtusnád A (l. Újtusnád 3501×2480 JPEG-kép) című belterületi és Tusnád község B című (l. Tusnád község 4956×7015 JPGE-kép) külterületi térképek. A belterületi térképek az utca- és úthálózatról, vízrajzról informálnak, a külterületi térkép római számokkal jelzi a települések belterületi egységeit (I. = Csíkverebes, II. = Tusnád, III. = Újtusnád, IV. = Tusnádfürdő, V. = Kárpitusbánya), de tájékoztat a vízrajzról és az úthálózatról is. A Corel grafikus program alapján elektronikusan szerkesztett helynévtérképek készítője a csíkszeredai CartoService Kft. két munkatársa, Lipeczky Erna-Andrea és Sántha Zsuzsanna.
A kutatást Dr. Csomortáni Magdolna vezette.

VIII. A romániai magyar közoktatás (tantervek, tankönyvek, oktatási segédanyagok) nyelvi helyzetének folyamatos nyomon követése, elemzése
Ezzel kapcsolatos tevékenységünk, eredményeink:
2015. május 27. Az OFI révkomáromi konferenciáján (Magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében – a jövő dilemmái) előadást tartott Péntek János: A magyar nyelvű oktatás lehetőségeiről Erdélyben.
2015. június 30. Péntek János interjúja az EMTV-ben a közoktatás gondjairól, július 7-én a Kolozsvári Televízióban a szórványoktatásról.
2015. október 15–17-én a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat Anyanyelvi nevelés és nyelvi revitalizáció témájú konferenciáján Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar szervezésében plenáris előadást tartott Péntek János (Anyanyelvi nevelés: miért, mit, hogyan … és kik?), Benő Attila (Termini szótár és terminológia), Kádár Edit (Magyar nyelvi revitalizáció) és Sorbán Angella (Gazdaság és nyelvhasználat).
2015. október 29-én Torockón Péntek János részvétele, hozzászólása az Iskolák veszélyben című konferencián.
2016. január 21-én Péntek János előadása Csíkszeredában: A romániai magyar közoktatás helyzetéről és lehetőségeiről.

A programok megvalósítását támogatta:

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai Péntek János akadémikus szakmai felügyeletével és Benő Attila irányításával 2014-ben a következő tudományos programokon dolgoztak:

I. Erdélyi német-magyar kulturális szótár lektorálása, szócikkeinek javítása, kiadásra való előkészítése
Korábban több külső munkatárs együttműködésével elkészült az Erdélyi német-magyar kulturális szótár szócikkeinek legnagyobb része. 2014-ben megtörtént a szótár lektorálása. A lektori munkát Benő Attila és Péntek János végezte. Az ő javaslatukra bizonyos szócikkek tartalmilag módosultak, és új szócikkek készültek Balogh András egyetemi tanár kutatói és szerkesztői munkájának köszönhetően. A szótár kiadását 2015-ben tervezzük megvalósítani.

II. Magyar–román oktatásterminológiai szótár szerkesztési munkálatainak befejezése
2013-ban a Magyar–román oktatásterminológiai a szótár szócikkeinek több mint fele elkészült, és 2014-re terveztük a szótár további szócikkek megírását. Minden szócikk megírása lexikográfiai kutatást feltételezett, mivel a szaknyelvi és a nem szaknyelv jelentések elkülönítését kellett elvégezni, és ugyanakkor az újabb keletű oktatási terminusok román megfelelőjét is meg kellett keresni a román szakszövegekben. Fazakas Emese és Tódor Erika szerkesztő munkatársainkkal együttműködve, 2014-ben a  T, U, Ü, Ű betűs szócikkek készültek el, és ezzel megalapoztuk a szótár kiadásra való előkészítését.

III. A Moldvai magyar nyelv szótára második kötetének befejezése
A moldvai magyar nyelv szótára, amelynek munkálatait évekkel korábban kezdtük meg, a hagyományos moldvai magyar nyelvi változat szótára kíván lenni, azaz regionális szótár, tájnyelvi és tájszótár. A megvalósuláshoz közeledő, három kötetes lexikográfiai munka olyan, lexikonszerű szótár, amely a 20. századi kutatásokat összegezve egységben és a maga táji tagoltságában mutatja be a moldvai magyarok nyelvét és kultúráját. Az első  kötet (moldvai magyar–közmagyar) szócikkeinek megírása befejeződött 2013-ban. 2014-ben elkészült a szótár második kötete, amely mintegy 850 oldal terjedelmű, és a K-ZS betűs szócikkeket tartalmazza magyar és román értelmezésekkel, utaló szócikkekkel. A szótár szerkesztési munkálatait Péntek János akadémikus irányítja. A munkálatokban részt vett Dimény Hajnalka és Németh Boglárka nyelvész is.

 IV. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények további évfolyamainak a digitalizálása és internetes megjelenítése
2009-től a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapján elérhető a Román Akadémia magyar nyelvű szaklapja a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1995–2008-as évfolyam számai. Hosszú távú célunk, hogy a szaklap valamennyi évfolyama az interneten olvashatóvá váljék. 2011-2013 között sikerült digitalizálni és az Intézet honlapján megjeleníteni az 1977-1994-es évfolyamokat is (www.sztanyi.ro). Célunk volt, hogy 2014-ban az 1970–1977 közötti évfolyamokat is hasonló módon digitalizáljuk és megjelenítsük. E program teljes mértékben megvalósult. A programban Benő Attila és Juhász Tihamér vesz részt.

V. A Termini kutatóhálózat határon túli lexikai adatbázisának fejlesztése. Etimológiai munkálatok. A korábbiakban a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet több, mint 1000 erdélyi szócikk megszerkesztésével és több ezer példamondat beillesztésével járult hozzá a szótár gyarapításához.
2014-ben új szócikkekkel gazdagodott a szótár és számos korábbi szócikk kiegészült a szó eredetére utaló etimológiai információkkal (közvetett és közvetlen átadó nyelv, az etimonok alakja és jelentése stb.) és újabb példamondatokkal. Minden egyes szócikk megírása, illetve az etimológiai információk tisztázása lexikológiai és lexikográfiai kutatómunkát feltételez. A 2014-ben készült új szócikkek száma 30. Etimológiai információkkal és újabb példamondatokkal kiegészült szócikkek száma kb. 240 (K, L, M, N, NY kezdőbetűs szócikkek)

VI. Nyelvészeti kiadványok megjelentetése: Sorbán Angella: Kisebbség és kétnyelvűség. A kétnyelvűség szociológiai aspektusai az oktatásban és a munkaerő-piacon.A könyv központi témáját az oktatás tannyelvének a munkaerő-piaci nyelvhasználattal való összefüggései képezik az erdélyi magyar nemzetiségű diplomások körében. Az elemzés 50 pályatörténeti beszélgetésre épül, amelyek 2007 szeptembere és 2008 márciusa közötti időszakban készültek 14 erdélyi településen, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A kötet 2014 decemberében megjelent, és 2015. március 18-án bemutatásra került a Magyarország Főkonzulátusán Kolozsváron. A kötetet Péntek János lektorálta, és nyomdai előkészítésében részt vett Ördög-Gyárfás Ágnes. A könyvborítót Ördög-Gyárfás Ágota tervezte.

A programok megvalósítását támogatta:

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai Péntek János akadémikus szakmai felügyeletével és Benő Attila irányításával 2013-ban a következő tudományos programokon dolgoztak:

I. A moldvai magyar nyelv szótára szerkesztési munkálatainak folytatása 
A moldvai magyar nyelv szótára lexikonszerű, többkötetes szótár, amely a 20. századi kutatásokat összegezve egységben és lehetőleg a maga táji tagoltságában mutatja be a moldvai magyarok nyelvét és kultúráját. A pályázati időszakban lezárult a szótár szócikkeinek a szerkesztése. (A V, Z, ZS betűvel kezdődő szócikkek is elkészültek, amelynek a terjedelem több mint 40 oldal) Ugyanakkor megtörtént a több mint ezer szócikk román és angol nyelvű értelmezése. A program munkálatait erre az időszakra Benő Attila és Péntek János akadémikus végezte.

II. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények további évfolyamainak a digitalizálása és internetes megjelenítése.
2009-től a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapján elérhető és folyamatosan gazdagodik a Román Akadémia magyar nyelvű szaklapja, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények évfolyamai. Hosszú távú célunk, hogy a szaklap valamennyi évfolyama az interneten olvashatóvá váljék. A pályázati időszakban a szaklap 1976-1983-as évfolyamait digitalizáltuk. Ez több mint 4000 oldal digitalizálását jelentette. A jelzett évfolyamok internetes megjelenítése is megtörtént a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapján (http://www.sztanyi.ro/displayallpubl.html). Ezt a munkálatot Benő Attila irányításával és felügyeletével, Juhász Tihamér nyelvész, informatikus végezte.

III. A Termini kutatóhálózat határon túli lexikai adatbázisának fejlesztése. Etimológiai munkálatok.
A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatba tömörült kutatóállomásoknak kezdettől fogva egyik kiemelt kutatási témája volt a kisebbségi magyar nyelvváltozatok sajátos szókészletének gyűjtése, vizsgálata, elemzése. Ennek eredményeként 2007-ben létrehoztuk és azóta folyamatosan fejlesztjük a Magyar–magyar szótárat és adatbázist (Ht-szótárt) (http://ht.nytud.hu/htonline). Szótárunkban azokat a magyarországiaktól eltérő, idegen eredetű és regionális szavakat igyekszünk összegyűjteni, amelyeket a Kárpát-medencében, a külső régiókban élő magyarok használnak. A szótár mind a hét, Magyarországot körülvevő ország magyarlakta régióinak saját szavait, közvetlen kölcsönzéssel vagy tükörfordítással keletkezett lexikai elemeit tartalmazza.
A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet több mint 1000 erdélyi szócikk megszerkesztésével és több ezer példamondat beillesztésével járult hozzá a szótár gyarapításához.
Jelenleg a szócikkek etimológiai információit jelenítjük meg, utalva az elsődleges és a másodlagos átadó nyelv szavára, etimonjára, valamint az etimonok jelentésére. Korábban az A, Á, B, C, Cs kezdő betűs szócikkek etimológiai információit jelentettük meg, és a pályázati időszakban a D, E, F, G, Gy, H, I, J kezdőbetűs szócikkek etimológiai információit elérhetővé tettük az interneten. Ennek következtében mintegy 150 szócikkben feltártuk az adott szó eredetére vonatkozó adatokat. Ez minden szócikk esetében egy kisebb kutatást igényelt, mivel az elsődleges és a másodlagos nyelvi szó hangalakját és jelentését is meg kellett tudnunk az etimológiai és értelmező szótárakból. Most már az A-J kezdőbetűs szócikkek mindegyikénél megjelenik a szó eredetére vonatkozó adatsor, amint az alábbi szócikkek példakánt szemlélteti a munka jellegét:
ADAS [ádász] (ADASZ, Ádász) (fn) -, ~t, –
1. (Hiv) Er (id+nép) (közél) (biz) (retr) (volt) állami biztosítótársaság Romániában ♠ Er A lelet felfedezését egyADAS biztosítási ügynök révén a Szatmárnémeti Múzeum vezetőségének tudomására hozták, minekutána az arheológusok a helyszínre kimentek és ott a bronztárgyakat a helyi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökénél találták. (www.accdomanesti-domahida.ro) ♠ Er “Az ADASZ tervet csak 32%-ban teljesítettük, ez annak tudható be, hogy az újságba megjelent rendeletet a nép nem értette meg, és ennélfogva 50%-os kedvezményről beszélnek, és ezért nem akarnak fizetni” – jelenti egy adószedő 1953 őszén.(http://adatbank.transindex.ro) ♠• Er 1984-1989 között: az állami biztosító (ADAS) tisztviselője.(www.nagybanya.ro/)
2. (Hiv) Er (id+nép) (közél) (biz) (ritk) biztosítótársaság ♠ Er Mi, ha nem láttunk senkit és semmit, nem gyanúsíthatunk. Az Ádász még nem jött ki, de akár vele, akár nélküle, mi maradunk a kárral.(http://archivum.szabadsag.ro)[ro ADAS: Administratia Asigurarilor de Stat ‘állami biztosítótársaság’← administraţia ‘felügyelet’ + asigurare’biztosítás’ + de stat ‘állami’] adidász (fn) ~ok, ~t, ~a
(Ölt) Er (nép) (közh) (biz) (bármilyen márkájú) sportcipő ♠◦ Er Az osztálytársának új adidászt vettek, de szorította a lábát.[rom adidas ‘sportcipő’ < ném Adi Das(ler) (Adolf Dasler összevont személynévből lett márkanév] ambiciós (mn) ~abb, ~an
1. (Lél) Er (id+nép) (közh) (biz) sikerre, elismerésre vágyó, ambiciózus ♠ Er 1890-1902 között a fiatal, rendkívüli munkaerejű, ambiciós Sándor János volt a megye főispánja,akinek a vármegye fénykorát és hihetetlen fellendülését köszönheti. (www.alkisz.ro) ♠ Er Multinacionális cég, dinamikus, ambiciós, kitünő kommunikációs készséggel rendelkező, közép- vagy felsőfokú végzettségű személyeket alkalmaz rész-vagy teljes munkaidőben, pénzügyi konzultáns munkakörben. (http://dolog.info)
2. (Lél) törtető, nagyravágyó, ambiciózus ♠ Er A minap én is végignéztem az RTV hiradójában összehordott halandzsáját, nagy dumája van a hölgynek de azonkivül… törtető, ambiciós, a vonzósága pedig nem álltalánositható. (www.3szek.ro)[ro ambiţios ‘törekvő’ < fr/lat ambitieux/ambitiosus ‘hatásvadászó, törekvő, becsvágyó’] Ebben a programban Benő Attila és Juhász Tihamér vett részt.

IV. A Magyar–román kulturális szótár nyelvi és szakmai lektorálása, korrektúrája, nyomdai előkészítése
2013-ban megtörtént a szótár nyelvi és szakmai lektorálása, nyomdai előkészítése, és novembrben az Anyanyelvápolók Erdély Szövetségének kiadásában megjelentettük a román anyanyelvűeknek szóló Magyar–román kulturális szótárat (Dicționar cultural maghiar–român) Benő Attila és Péntek János szerkesztésében. A szótár kiadásra való előkészítésébe részt vett Keszeg Vilmos az anyag szakmai, tudományos lektorálásával, Ördög-Gyárfás Ágnes és Petre Străchinaru a magyar és román nyelvi adatok korrektúrázásával, nyelvi lektorálásával.
A magyar kultúra reprezentatív és szimbolikus elemeit bemutató, első román nyelvű lexikon jellegű kiadvány kétnyelvű bemutatására került sor 2013. november 27-én a kolozsvári magyar főkonzulátus előadótermében. A frissen megjelent szótár jelentőségét méltatta Magdó János főkonzul, Kötő János irodalomtörténész, Lucian Năstasă történész, valamint a szótár két szerkesztője. Az eseményről beszámolt az erdélyi sajtó (Szabadság, Krónika, Mediafax hírügynökség, Székely Hírmondó).
A szótár Bukarestben is bemutatásra kerül 2014. május 9-én a Magyar Kulturális Intézmény szervezésében.

V. Az Erdélyi német-magyar kulturális szótár kiadásra való előkészítése 
Az erdélyi szász és sváb kultúra kulturális szótár formájában való megjelenítése magyar nyelven hiánypótló kiadvány lesz. A szótár a tágan értelmezett kultúra koncepcióját követi: népi és elit kultúra szimbólum értékű elemeit mutatja be. Több külső munkatárs együttműködésével az eddigiekben elkészült a szótár valamennyi szócikke. A pályázati időszakban a szócikkek javítása, kiegészítése történt meg, elvégeztük a szótár lektorálását, szakmai ellenőrzését, és megtörtént az előszó és a tárgymutató megírása. A szótár munkálatait Benő Attila, Péntek János és Balogh András irányította és végezte.

VI. A Magyar–román oktatásterminológiai szótár munkálatainak folytatása
2013-ban a Magyar–román oktatásterminológiai szótár N, NY, O, Ó, Ö, Ő, P, R betűs szócikkei készültek el. Minden szócikk megírása lexikográfiai kutatást feltételezett, mivel a szaknyelvi és a nem szaknyelv jelentések elkülönítését kellett elvégezni, és ugyanakkor az újabb keletű oktatási terminusok román megfelelőjét is meg kellett keresni a román szakszövegekben. E szerkesztői munkálat eredményeként mintegy 800 új szócikk, szótári egység készült el. A szótári munkálatokat Fazakas Emese és Tódor Erika végezte.

A programok megvalósítását támogatta:

KIADVÁNYOK

A SZABÓ T. ATTILA NYELVI INTÉZET KIADVÁNYAI SOROZAT

SZÓTÁRAK

ELÉRHETŐSÉG