ISMERTETŐ

ISMERTETŐ

Az anyanyelv használatának mai kisebbségi körülményeit tekinthetnők a mostoha történelem sorsszerű következményének, a magyar nyelv állapotát pedig hasonló bölcs beletörődéssel belső öntörvényű változásainak tulajdoníthatnók. Más népek példái azonban azt mutatják, hogy a hatalmat birtokló többségiek csak olyan mértékben ismerik el a kisebbségek jogait, a nyelvhasználati jogokat is, amilyen mértékben ezt ők maguk kivívják. Ez a kisebbségpolitika alapvető feladata.

A nyelvet magát sem lehet foszló állapotában magára hagyni. Ezt ismerte föl, és vállalta magára az anyanyelvi mozgalom szervezésével, szakmai irányításával a két és fél évtizeddel ezelőtt, 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Kovászna megyében voltak előzményei az anyanyelvi versenyeknek, különösen annak a versenytípusnak, amelyet Kőrösi Csoma Sándorról neveztünk el. Nem véletlen tehát, hogy Sepsiszentgyörgyön történt meg a Szövetség hivatalos bejegyzése is, itt van a Szövetség irodája, ügyvezetése. Az elnökség tagjai azonban Erdély különböző vidékeiről valók, a tágabb körű vezetésben pedig minden megye képviselteti magát. Az állami hovatartozásában, felekezetiségében megosztott magyarság számára a nyelv az együvétartozás és az azonosságtudat alapja. Az identitásmegőrzés legfőbb feltétele a nyelv megtartása. Éppen ezért minden magyar közösségben szükség van a nyelv karbantartására, a követhető nyelvi minta felmutatására, szükség van a szabályozottság és a helyesség érvényesítésére, szükség van a teremtő nyelvi erők működtetésére, a tudatosság és a nyelvi hűség erősítésére. Nagy nyelvek árnyékában csekély és kishitű az a program, hogy a magyar nyelvnek meg kell maradnia, számunkra pedig az, hogy meg kell őriznünk anyanyelvünket. A magyar nyelvnek a kisebbségi közösségekben is a maga teljességében, földrajzi és társadalmi kiterjedésében, a maga
fényében, sokféleségében és egységében, természetes, szabad használatában kell megmaradnia. Itt Erdélyben a magyar nyelv történelmi és táji értékeit is kamatoztatnunk kell.

Ezt szolgálja az anyanyelvi mozgalommal az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége: munkatársai, tagjai, hazai és anyaországi testvérszervezetei. Mindenkihez csak úgy tudunk szólni, ha továbbra is együttműködnek velünk a pedagógusok és a tanulók, az egyházak és az egyháziak, a sajtó munkatársai, a közélet magyar nyelven megszólaló szereplői.

Az „anyanyelv ápolása” a mi számunkra a legszélesebb értelemben vett anyanyelvi mozgalmat jelenti: ezreket, tízezreket megmozgató anyanyelvi versenyeket, évente megszervezett anyanyelvi táborokat, a magyarországi anyanyelvi táborokba való eljuttatását erdélyi tanulóknak, szakmai konferenciákat a hazai magyar nyelvhasználat aktuális kérdéseiről, a nyelvi tervezés feladatairól, szakmai programok szervezését a sajtóban, rádióban, televízióban működő hivatásos beszélőknek. Fontos feladatunknak tekintjük az anyanyelvi mozgalom egybeépülését az anyanyelvi oktatással, ebben a magyar szakos tanárok, lelkes tanítónők a legfőbb partnereink. Az AESZ tagsága is elsősorban belőlük áll.

Két évtizede már, hogy kolozsvári tanárok lelkes csoportja vállalta az anyanyelvi versenyek egy részének a szervezését, lebonyolítását. Ez a szép beszéd verseny, a nyelv- és beszédművelő verseny és a versmondó verseny. Intézményként az Apáczai Gimnázium ad ennek otthont minden évben, a tanári csoport pedig Aranka Társaság néven önálló társa lett az AESZ-nek.

A magyar anyanyelvű beszélők más népekkel együtt őshonos lakosai a Kárpát-medencének, a magyar nyelv otthona a Kárpát-medence. Az előző évszázad szétszakítottsága után természetes volt az az igény és az a törekvésünk, hogy az erdélyi anyanyelvi mozgalmat összekapcsoljuk az anyaországival, a többi külső régióbelivel. Mára már természetessé vált, hogy együtt veszünk részt az anyanyelvi versenyek Kárpát-medencei döntőin: minden év februárjában Gyulán az Implom József helyesírási versenyen, áprilisban a szép beszéd győri Kazinczy versenyén, októberben a helyes nyelvhasználat versenyén Sátoraljaújhelyen. Együtt vannak a nagy nyelvi tájak versenyzői, és együtt a különböző szakmai műhelyeket képviselő zsűrik tagjai.

Szakmailag velünk legközvetlenebbül együttműködő társszervezeteink az Anyanyelvápolók Szövetsége (Budapest) és az Anyanyelvi Konferencia (A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest).

Az anyanyelvi mozgalom megalapozásában, szakmai presztízsének növelésében jelentős változást hozott az, hogy 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvi, nyelvészeti kutatóállomást létesített minden külső régióban. Erdélyben ez a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, amely szorosan együttműködik Szövetségünkkel.

A Szövetség legjelentősebb rendezvénye a naptári év folyamán A magyar nyelv napjai…, valahol Erdélyben. Ezt szándékosan és tudatosan minden évben Erdély más és más jelentős településén rendezzük meg. A rendezvénynek része a kisiskolások mesemondó versenye, amelyet a Napsugár és a Szivárvány gyermeklap készít elő, a nagyobbak anyanyelvi és irodalmi vetélkedője, a szakmai konferencia, a Nyelvőrzés díjának átadása. A célunk az, hogy ilyenkor, legalább az év egy-két napján, az ünnep idején, a helybeliekkel, a megyebeliekkel együtt ünnepeljük anyanyelvünket. Úgy gondoljuk, ez is bátorítást adhat a magyar nyelv mindennapi használatához, méltóságot a magyarul beszélő embernek. Tudatosabbá tehet mindannyiunkat abban, hogyan élünk a nyelvi örökséggel, az elődeinktől ránk hagyományozott nyelvi értékekkel. Kultúránk értékeivel. Két és fél évtized nem csekély az ember életében. Az intézmények történetében is már számottevő, a nyelv történetében viszont elenyésző. Az AESZ munkatársai, a mozgalom résztvevői beépültek a Szövetség huszonöt éves történetébe, és a Szövetség is részévé vált életünknek. Hogy mindezt haszonnal vagy haszontalanul tettük, azt nagyobb történelmi távlatból másoknak kell majd megítélniük.

BESZÁMOLÓK

BESZÁMOLÓK

Az 1992-ben megalakult és 1993-ban hivatalosan bejegyzett Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az anyanyelvi mozgalom szakmai megalapozását, folyamatos működtetését és szervezését vállalta magára. A szervezet vezetői: dr. Péntek János egyetemi tanár, elnök; Ördög-Gyárfás Lajos művelődési tanácsos, ügyvezető elnök, Erdély Judit, magyar szakos tanár, alelnök.
A tagság zömét kitevő pedagógusok folyamatosan foglalkoznak a szép magyar beszéd oktatásával és gyakorlásával, a helyesírás javítását célzó programok megvalósításával, nyelvi, kiejtési és helyesírási versenyek szervezésével. Tanulók ezrei vesznek részt az évente megtartott anyanyelvi rendezvényeinken. A mozgalom kiterjed a romániai magyar nyelvű közoktatás minden szintjére és minden intézményére, a magyar nyelvű írott sajtóra, a rádióra és a televízióra, a szórványok nyelvi programjaira, a különböző szakterületek a közélet nyelvi kérdéseire, az egyházak és a hitélet szerepének tudatosítására a mintaszerű nyelvhasználatban és a nyelv megőrzésében.

ALAPSZABÁLY

ALAPSZABÁLY

1. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az alapító tagok szabad akaratából létrejött szervezet. Az anyanyelvi mozgalom szervezése révén támogatja a Romániában élő magyaroknak az anyanyelv használatára, az anyanyelvi kultúra megőrzésére és fejlesztésére, valamint a magyarság különböző csoportjaival fenntartott kapcsolatainak ápolására irányuló erőfeszítéseit. Alapokmánya a jelen Alapszabály.

2. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége önálló, független, politikai céloktól mentes szervezet.

3. A Szövetség jogi személyiséggel, jelvénnyel, pecséttel, lej és valuta folyószámlával rendelkezik. A Szövetség tevékenységi ideje meghatározatlan.

4. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének székhelye: Sepsiszentgyörgy, Gróf Mikó Imre u. 4 sz., 1. th., C lh., 10. lr., Kovászna megye.

5. A Szövetség tevékenységét Románia területén fejti ki, de szükség szerint az ország bármelyik településén létrehozhatók helyi szervezetek.

6. Az AESZ célja a magyar nyelv ápolása a nyelv használói, a társadalom érdekében.
A Szövetség szervezési keretet biztosít mindazoknak, akik felelősséget éreznek anyanyelvünk helyes és kulturált használatáért. A Szövetség kinyilvánítja azt a meggyőződését, hogy az anyanyelv kellő ismerete és igényes használata mindenfajta tudás megszerzésének és a társadalmi–szellemi megújulásnak nélkülözhetetlen feltétele.

7. A Szövetség törekvése, hogy együttműködjön minden olyan belföldi és külföldi szervezettel és intézménnyel, amelynek tevékenysége az anyanyelv ápolásához, helyes használatához kapcsolódik.

8. Az írott és beszélt magyar nyelv állapotát vizsgáló és értékelő tanulmányokat dolgoz ki együttműködve a felsőoktatási szakintézményekkel.

9. Figyelemmel kíséri és támogatja az iskolák anyanyelvi és anyanyelvművelő munkáját, valamint a magyar nyelven való oktatás minőségének javítását.

10. Olyan előadásokat, versenyeket, konferenciákat, pályázatokat, tanfolyamokat szervez, amelyek a magyar nyelv ápolását szolgálják.

11. Kezdeményezi és támogatja olyan kiadványok megjelentetését, amelyek megalapozzák az igényes nyelvhasználatot és tudatosítják a nyelvhasználat felelősségét.

12. A Szövetség támogatást és ösztöndíjat biztosíthat elsősorban tanulóknak és egyetemistáknak, de bárki másnak is, akinek tevékenysége összhangban van az AESZ célkitűzéseivel.

13. A Szövetség szakmai, szervezési és anyagi segítséget nyújt tanulóknak és egyetemistáknak. Támogatja felkészülésüket és részvételüket az országban és külföldön szervezett versenyeken.

14. A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a Szövetség megteremti magának a feltételeket a tájékoztatáshoz, dokumentálódáshoz, kiadáshoz, saját szolgáltatási és kereskedelmi formák szervezéséhez.

15. A Szövetség tagságába való felvétel írásban kinyilvánított kérés (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján, az elnökség jóváhagyásával történik.

16. Az AESZ tagjai lehetnek bel- és külföldi, jogi vagy természetes személyek, akik elismerik az alapszabályzatot, hozzájárulnak a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításához.

17. A Szövetség tagjai: az alapító tagok, a tiszteletbeli tagok, a rendes tagok.

18. Az alapító tagok olyan személyek, akik részt vesznek a Szövetség megalapításába, és ennek megfelelően szerepelnek az AESZ törvényes megalakulásának irataiban.

19. A Szövetség tiszteletbeli tagjai lehetnek a tudományos, társadalmi és kulturális élet hazai és külföldi személyiségei, akik egyetértenek az AESZ célkitűzéseivel, és tevékenységében támogatják.

20. A Szövetség tagjai lehetnek azok a személyek, akik elismerik az Alapszabályzatot, belépnek a Szövetségbe, hozzájárulnak a Szövetség céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához.

21. A Szövetség tagjainak jogai:
a. választhatnak és megválaszthatóak a Szövetség bármely vezető tisztségébe
b. részt vehetnek a Szövetség által kezdeményezett tevékenységekben
c. tájékozódhatnak az AESZ tevékenységéről
d. tevékenységükért anyagi és erkölcsi támogatásban részesülhetnek

22. A tagok kötelezettségei:
a. vegyenek részt a közösen kidolgozott programok megvalósításában
b. járuljanak hozzá a szövetségi munka tökéletesítéséhez, a Szövetség népszerűsítéséhez

23. A tagság kilépés vagy kizárás esetén szűnik meg. A Szövetségből való kilépés az AESZ elnökségéhez eljuttatott írott kérés alapján történik.
A végleges kizárást a közgyűlés dönti el, olyan megnyilvánulások esetében, melyek a tagsági minőséggel összeférhetetlenek.
Az Elnökség felfüggesztheti a tagsági minőséget a legközelebbi közgyűlésig.

24. A Szövetség vezető szervei: a közgyűlés, az elnökség.

25. A Szövetség legfőbb szerve a tagokból vagy kijelölt küldöttekből álló közgyűlés. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással vagy – a jelenlevő tagág 1/3-ának kérésére – titkos szavazással hozza.

A közgyűlés a következő kérdésekben határoz:
a. az Alapszabály elfogadása, kiegészítése vagy módosítása
b. az elnökség megválasztása, tagjainak vissszahívása
c. a számvizsgáló bizottság megválasztása
d. a tanács és az ellenőrző bizottság beszámolóinak, valamint a költségvetésnek a jóváhagyása
e. csatlakozás más szervezetekhez, ezekből való visszalépés
f. a tagok felvételének megerősítése és kizárása a 23. pontban előírtak alapján
g. azon tisztségek meghatározása, amelyeket tiszteletdíj illet.
h. a Szövetség újjászervezése vagy feloszlatása a tagok 2/3-ának szavazatával.
A Közgyűlés kétévenként ülésezik, de az elnökség , a számvizsgáló bizottság , vagy a tagok legkevesebb 1/3-ának kérésére – bármikor összehívható.
Tisztújításra négyévenként kerül sor.

26. Az állandó vezetést az elnökség biztosítja, amely 7 személyből áll: elnökből, alelnökből, ügyvezető elnökből és 4 tagból. Az elnökség negyedévente ül össze az elnök összehívására, vagy legalább 4 tag, illetve a számvizsgáló bizottság kérésére. Határozatait legalább 4 tag jelenlétében hozza a tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazattal.Az elnökség üléseit az elnök hiányában az elnökhelyettes vagy az ügyvezető elnök vezeti. Különleges esetekben az elnökség adhat ideiglenes megbízást valamelyik tisztségre.

Az elnökségnek a következő a hatásköre:
a. folyamatos ügyintézés
b. meghatározza az ösztöndíjakat, az anyagi és pénzbeli segélyeket
c. nyilvántartja a tagokat és tagsági díjakat
d. megszervezi a tájékoztatást és a dokumentálást a szövetség céljainak elérése érdekében
e. határoz a tagfelvétel kérdésében
f. évi beszámolót készít, biztosítja a pénzügyi ügyvitelt
g. ajánlatot tesz a Szövetség tagjait ösztönző anyagi és erkölcsi támogatásra, vagy más jogi és természetes személyek tiszteletdíjára, támogatására.
Rendkívüli esetekben az elnökség jogosult időleges megbízatást adni egyes tisztségek betöltésére.

27. Az Elnökség összetétele:
Péntek János, elnök
Erdély Judit, alelnök
Ördög-Gyárfás Lajos, ügyvezető elnök
Kádár Edit, tag
Turzai Melánia, tag
Zsemlyei Borbála, tag
Zsigmond Emese, tag

28. A Szövetség elnökének hatásköre:
a. képviseli a Szövetséget a természetes és jogi személyekkel való kapcsolatokban
b. aláírja a pénzügyi és könyvelőségi iratokat
c. elvégzi Közgyűlés által előírt feladatokat

29. A 28. pontban előírt hatáskört az elnök hiányában az alelnök, az ügyvezető elnök vagy az elnökség által feljogosított tag gyakorolja.

30. Az alelnök hatásköre:
a. elvégzi a közgyűlés és az elnökség által előírt feladatokat
b. a Szövetség szakmai tevékenységének irányítása, programjainak kidolgozása
c. kényszerítőkörülmények esetében, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait betölti az elnök feladatkörét.

31. Az ügyvezető elnök hatásköre:
a. elvégzi a közgyűlés és az elnökség által előírt feladatokat
b. vezeti a Szövetség hivatalát
c. előkészíti a Szövetség szerveinek tanácskozásait
d. gyakorolja a munkáltatói jogokat
e. képviseli a Szövetséget pénzügyi és banki intézményeknél
f. aláírja a pénzügyi és könyvelőségi iratokat
g. irányítja a Szövetség forrásgyüjtő tevékenységét, pályázatokban való részvételét
h. képviseli a Szövetséget bel- és külföldi pályázatokban
i. aláír támogatási, együttműködési, megbízási szerződéseket
j. az elnök és alelnök akakdályoztatása esetén ellátja azok jogkörét.

32. Az ellenőrző bizottság a közgyűlés által megválasztott három tagból áll. Tagjai nem lehetnek egyidejűleg az elnökség tagjai is.

Az ellenőrző bizottság hatásköre:
a. évenként, vagy amikor szükséges, ellenőrzi a gazdasági-pénzügyi tevékenységet és a Szövetség tulajdonában levő anyagi javak kezelését, észrevételeiről beszámol az elnökségnek
b. összeállítja az évi jelentést a pénzügyi tevékenységekről, és bemutatja a közgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra

33. A Szövetség tevékenységét, programjainak megvalósítását, új tagok toborzását egy 15 fős Szakmai Bizottság segíti.
A Szakmai Bizottság tagjait az elnök vagy az elnökség jelöli ki, és kéri fel írásban. Tagságuk akkor lesz érvényes, ha ugyancsak írásban elfogadják a felkérést.

34. A Szövetség vagyona a hivatalos bejegyzéskor a folyószámlán levő összegből, a tagdíjakból származó összegből, a törvényesen kapott külföldi és hazai adományokból és alapból, valamint azon jövedelem hányadrészéből áll, mely a termelő és kereskedelmi tevékenységek értékesítéséből, a szervezett tanfolyamok díjából, a Szövetség jellegének megfelelő kiadványok nyomtatása, megjelentetése és forgalmazása, művészeti–kulturális rendezvények bevételeiből, könyvek és más kiadványok törvényes behozatalából, és bármely más javak behozatalából származik, melyekhez a Szövetség törvényesen jutott hozzá.
A Szövetség felbomlása esetén vagyona egy hasonló célú erdélyi magyar közművelődési egyesületre száll, a közgyűlés döntése alapján.

35. Jelen, a 2018. május 12-ei közgyűlésen jóváhagyott alapszabályzat módosítja és helyettesíti az 1992. március 27-én tartott közgyűlésen jóváhagyott, az 1997. október 18-án tartott közgyűlésen kiegészített és módosított alapszabályzatot.

ELNÖKSÉG

ELNÖKSÉG

PÉNTEK JÁNOS, elnök

ERDÉLY JUDIT, alelnök

ÖRDÖG-GYÁRFÁS LAJOS, ügyvezető elnök

KÁDÁR EDIT, tag

TURZAI MELÁNIA, tag

ZSEMLYEI BORBÁLA, tag

ZSIGMOND EMESE, tag

TÁRSSZERVEZETEK | FŐTÁMOGATÓK

TÁRSSZERVEZETEK | FŐTÁMOGATÓK

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia, Budapest
www.mnyknt.hu

Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest
www.anyanyelvapolo.hu

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár
www.emke.ro

Magyar Nyelvstratégiai Intézet, Budapest
www.manysi.hu

Napsugár Kiadó, Kolozsvár
www.napsugar.ro

Nemzeti Oktatási Minisztérium, Bukarest
www.edu.ro

Bethlen Gábor Alap
www.bgazrt.hu

Emberi Erőforrások Minisztériuma
www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Kulturális Alap
www.nka.hu/

Communitas Alapítvány
www.communitas.ro

Romániai Magyar Demokrata Szövetség
www.rmdsz.ro