ISMERTETŐ
ISMERTETŐ
Az anyanyelv használatának mai kisebbségi körülményeit tekinthetnők a mostoha történelem sorsszerű következményének, a magyar nyelv állapotát pedig hasonló bölcs beletörődéssel belső öntörvényű változásainak tulajdoníthatnók. Más népek példái azonban azt mutatják, hogy a hatalmat birtokló többségiek csak olyan mértékben ismerik el a kisebbségek jogait, a nyelvhasználati jogokat is, amilyen mértékben ezt ők maguk kivívják. Ez a kisebbségpolitika alapvető feladata.
A nyelvet magát sem lehet foszló állapotában magára hagyni. Ezt ismerte föl, és vállalta magára az anyanyelvi mozgalom szervezésével, szakmai irányításával a két és fél évtizeddel ezelőtt, 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Kovászna megyében voltak előzményei az anyanyelvi versenyeknek, különösen annak a versenytípusnak, amelyet Kőrösi Csoma Sándorról neveztünk el. Nem véletlen tehát, hogy Sepsiszentgyörgyön történt meg a Szövetség hivatalos bejegyzése is, itt van a Szövetség irodája, ügyvezetése. Az elnökség tagjai azonban Erdély különböző vidékeiről valók, a tágabb körű vezetésben pedig minden megye képviselteti magát. Az állami hovatartozásában, felekezetiségében megosztott magyarság számára a nyelv az együvétartozás és az azonosságtudat alapja. Az identitásmegőrzés legfőbb feltétele a nyelv megtartása. Éppen ezért minden magyar közösségben szükség van a nyelv karbantartására, a követhető nyelvi minta felmutatására, szükség van a szabályozottság és a helyesség érvényesítésére, szükség van a teremtő nyelvi erők működtetésére, a tudatosság és a nyelvi hűség erősítésére. Nagy nyelvek árnyékában csekély és kishitű az a program, hogy a magyar nyelvnek meg kell maradnia, számunkra pedig az, hogy meg kell őriznünk anyanyelvünket. A magyar nyelvnek a kisebbségi közösségekben is a maga teljességében, földrajzi és társadalmi kiterjedésében, a maga
fényében, sokféleségében és egységében, természetes, szabad használatában kell megmaradnia. Itt Erdélyben a magyar nyelv történelmi és táji értékeit is kamatoztatnunk kell.
Ezt szolgálja az anyanyelvi mozgalommal az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége: munkatársai, tagjai, hazai és anyaországi testvérszervezetei. Mindenkihez csak úgy tudunk szólni, ha továbbra is együttműködnek velünk a pedagógusok és a tanulók, az egyházak és az egyháziak, a sajtó munkatársai, a közélet magyar nyelven megszólaló szereplői.
Az „anyanyelv ápolása” a mi számunkra a legszélesebb értelemben vett anyanyelvi mozgalmat jelenti: ezreket, tízezreket megmozgató anyanyelvi versenyeket, évente megszervezett anyanyelvi táborokat, a magyarországi anyanyelvi táborokba való eljuttatását erdélyi tanulóknak, szakmai konferenciákat a hazai magyar nyelvhasználat aktuális kérdéseiről, a nyelvi tervezés feladatairól, szakmai programok szervezését a sajtóban, rádióban, televízióban működő hivatásos beszélőknek. Fontos feladatunknak tekintjük az anyanyelvi mozgalom egybeépülését az anyanyelvi oktatással, ebben a magyar szakos tanárok, lelkes tanítónők a legfőbb partnereink. Az AESZ tagsága is elsősorban belőlük áll.
Két évtizede már, hogy kolozsvári tanárok lelkes csoportja vállalta az anyanyelvi versenyek egy részének a szervezését, lebonyolítását. Ez a szép beszéd verseny, a nyelv- és beszédművelő verseny és a versmondó verseny. Intézményként az Apáczai Gimnázium ad ennek otthont minden évben, a tanári csoport pedig Aranka Társaság néven önálló társa lett az AESZ-nek.
A magyar anyanyelvű beszélők más népekkel együtt őshonos lakosai a Kárpát-medencének, a magyar nyelv otthona a Kárpát-medence. Az előző évszázad szétszakítottsága után természetes volt az az igény és az a törekvésünk, hogy az erdélyi anyanyelvi mozgalmat összekapcsoljuk az anyaországival, a többi külső régióbelivel. Mára már természetessé vált, hogy együtt veszünk részt az anyanyelvi versenyek Kárpát-medencei döntőin: minden év februárjában Gyulán az Implom József helyesírási versenyen, áprilisban a szép beszéd győri Kazinczy versenyén, októberben a helyes nyelvhasználat versenyén Sátoraljaújhelyen. Együtt vannak a nagy nyelvi tájak versenyzői, és együtt a különböző szakmai műhelyeket képviselő zsűrik tagjai.
Szakmailag velünk legközvetlenebbül együttműködő társszervezeteink az Anyanyelvápolók Szövetsége (Budapest) és az Anyanyelvi Konferencia (A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest).
Az anyanyelvi mozgalom megalapozásában, szakmai presztízsének növelésében jelentős változást hozott az, hogy 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvi, nyelvészeti kutatóállomást létesített minden külső régióban. Erdélyben ez a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, amely szorosan együttműködik Szövetségünkkel.
A Szövetség legjelentősebb rendezvénye a naptári év folyamán A magyar nyelv napjai…, valahol Erdélyben. Ezt szándékosan és tudatosan minden évben Erdély más és más jelentős településén rendezzük meg. A rendezvénynek része a kisiskolások mesemondó versenye, amelyet a Napsugár és a Szivárvány gyermeklap készít elő, a nagyobbak anyanyelvi és irodalmi vetélkedője, a szakmai konferencia, a Nyelvőrzés díjának átadása. A célunk az, hogy ilyenkor, legalább az év egy-két napján, az ünnep idején, a helybeliekkel, a megyebeliekkel együtt ünnepeljük anyanyelvünket. Úgy gondoljuk, ez is bátorítást adhat a magyar nyelv mindennapi használatához, méltóságot a magyarul beszélő embernek. Tudatosabbá tehet mindannyiunkat abban, hogyan élünk a nyelvi örökséggel, az elődeinktől ránk hagyományozott nyelvi értékekkel. Kultúránk értékeivel. Két és fél évtized nem csekély az ember életében. Az intézmények történetében is már számottevő, a nyelv történetében viszont elenyésző. Az AESZ munkatársai, a mozgalom résztvevői beépültek a Szövetség huszonöt éves történetébe, és a Szövetség is részévé vált életünknek. Hogy mindezt haszonnal vagy haszontalanul tettük, azt nagyobb történelmi távlatból másoknak kell majd megítélniük.
BESZÁMOLÓK
BESZÁMOLÓK
Az 1992-ben megalakult és 1993-ban hivatalosan bejegyzett Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az anyanyelvi mozgalom szakmai megalapozását, folyamatos működtetését és szervezését vállalta magára. A szervezet vezetői: dr. Péntek János egyetemi tanár, elnök; Ördög-Gyárfás Lajos művelődési tanácsos, ügyvezető elnök, Erdély Judit, magyar szakos tanár, alelnök.
A tagság zömét kitevő pedagógusok folyamatosan foglalkoznak a szép magyar beszéd oktatásával és gyakorlásával, a helyesírás javítását célzó programok megvalósításával, nyelvi, kiejtési és helyesírási versenyek szervezésével. Tanulók ezrei vesznek részt az évente megtartott anyanyelvi rendezvényeinken. A mozgalom kiterjed a romániai magyar nyelvű közoktatás minden szintjére és minden intézményére, a magyar nyelvű írott sajtóra, a rádióra és a televízióra, a szórványok nyelvi programjaira, a különböző szakterületek a közélet nyelvi kérdéseire, az egyházak és a hitélet szerepének tudatosítására a mintaszerű nyelvhasználatban és a nyelv megőrzésében.
2019-ben is megszerveztük a diákok hagyományos vetélkedőit, valamint a magyarországi döntőkön való részvételt.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a bukaresti Nemzeti Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Mikes Kelemen Főgimnázium szervezésében 2019. január 31. és február 2. között tizenegyedik alkalommal került sor Sepsiszentgyörgyön a középiskolások Implom József országos helyesírási versenyére. A versenyen Erdély, Partium és Bánság 11 megyéjéből 71 középiskolás diák vett részt. A versenyzőknek egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva dr. Cs. Nagy Lajos, a pozsonyi Comenius Egyetem és dr. N. Császi Ildikó, a Maribori Egyetem tanárai állították össze. A megnyitót követően a dolgozatírással egy időben került sor a tanárok fórumára. Délután városnézésre és múzeumlátogatásra került sor, este a Vágják az erdei utat… című folklórelőadást nézhették meg a résztvevők. Másnap került sor a verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra. Az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén tíz erdélyi tanuló vett részt. A versenyre 2019. március 1-én került sor a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola szervezésében, ahol az idei év Implom-díjasa a sepsiszentgyörgyi Balló Ignác Norbert lett.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum adott otthont 2019. március 29. és 31. között a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos szakaszának, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizenegyedik alkalommal szervezett meg az általános iskolásoknak. A versenyre idén 72 általános iskolás diák érkezett Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Fehér, Hargita, Hunyad, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes megyékből és Bukarestből.
A versenyzőknek évfolyamonként egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatói állították össze. Délután a résztvevők a Légy jó mindhalálig című színházi előadást nézhették meg. Másnap került sor a verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra.
Az országos verseny eredményeként a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjére évfolyamonként 3-3 diák jutott tovább. A versenyre május 24–26. között került sor Budapesten.
A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozatot idén 27. alkalommal május 10. és 12. között Nagyenyeden szervezte meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége.
A rendezvény a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében tartott péntek délutáni ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A Bethlen Gábor Kollégium kórusának műsora vezette fel az ünnepséget, majd a meghívottak, az AESZ erdélyi és magyarországi partnerei, támogatói szólaltak fel és mondták el köszöntőbeszédüket. A teljesség igénye nélkül, néhányan azok közül, akik méltatták az AESZ kitartó értékmentő munkáját: dr. Péntek János nyelvész, akadémikus, az AESZ elnöke, Juhász Judit a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke, Hegedüs Csilla az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Lőrincz Helga Enyed város alpolgármestere, Burus-Siklódi Botond az RMPSZ elnöke, Szőcs Ildikó, a helyi szervező Bethlen Gábor Kollégium igazgatója.
Ez után Péntek János az AESZ elnöke és Farmati Anna a kolozsvári Georgius Aranka Társaság elnöke aláírták a két szervezet közötti együttműködési megállapodást, majd átadásra került a Sütő András Nyelvőrzés Díj és a Tüzes Bálint-díj.
A Nyelvőrzés Sütő András-díját ebben az évben a nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítványnak adományozta a Szövetség a Bethlen Gábor Kollégium diákjainak anyanyelvükben való megmaradásáért és gyarapodásáért kifejtett következetes és hatékony tevékenységéért. A díjat dr. Péntek János az AESZ elnöke és Ördög-Gyárfás Lajos ügyvezető elnök adta át, laudációt Turzai Melánia tanárnő, az AESZ elnökségi tagja mondott.
A Tüzes Bálint-díjat idén Kaszta Tamásnak,a nagybányai Németh László Elméleti Líceum tanulója kapta, az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyen elért kiemelkedő eredményeiért, az anyanyelv iránt tanúsított érdeklődéséért, a magyar nyelv igényes szóbeli és írásbeli használatáért.
A megnyitó ünnepség után a rendezvény a Bethlen Gábor Kollégium Fordított Patkó színjátszókörének előadásával folytatódott.A diákok Janne Teller Semmi című, Jancsó Hajnal által rendezett darabját bemutatták be.
Másnap a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedővel folytatódott a rendezvény. Idén a kisiskolások versenyének témája Kinek könnyű a toll… Benedek Elek születésének 160., halálának 90. évfordulója volt, az általános iskolásoké Sütő András nyomában, a középiskolásoké pedig Sütő András, a magyar nyelv művésze.
Délután a A gyertya könnye, Sütő András műveiből készült összeállítást nézhették meg a résztvevők, Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina előadásában, majd a pécsi Szélkiáltó együttes koncertjével és táncházzal folytatódott a rendezvény. Vasárnap a záróünnepségre és a díjkiosztásra került sor.
Július 17-én került idén sor az Unikornis középiskolás diákoknak szóló nyelvi olimpia országos szakaszára, melyet immár 6. alkalommal szervezett meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, és ötödjére helyszíne az egyhetes Unikornis tábornak Csernáton. A táborban a verseny két korábbi, internetes fordulóján legjobb eredményt elért hat csapat vehetett részt. A tábori programot Aczél Dóra képző, író blogger vezette. A szakmai programot a Babeș-Bolyai Tudományetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének oktatója, Kádár Edit és csapata, Iszlai Ede, Lázár Annamária, Simándi Mercédesz mesteri program hallgatók, Ambrus Dorottya magyar szakos és Molnár Cecília Sarolta, az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa biztosították. A versenyen kívül több nyelvészeti műhelyfoglalkozáson is részt vehettek a diákok és tanáraik. Az idei tábor témája a nyelv és kontroll volt. A diákok Orwell 1984-ét olvasták, annak is az újbeszélről szóló függelékét. A feladatok a nyelvhasználat és a befolyásolás, illetve a beszédmód és a hatalom összefüggéseinek vizsgálatára, kitapasztalására, megmutatására irányultak. A tábori program részeként kézműves foglalkozások, múzeumlátogatás és kirándulás színesítették a programot, de nem maradtak el a csapatépítő foglalkozások és játékok, és az idei évben végre tábortűz emelte a búcsúest hangulatát.
A versenynek a Haszmann Pál Múzeum adott nemcsak helyszínt, hanem otthont; a kúria múzeumi szobái és a hangulatos park székely házaiban folyt a jó hangulatú csapatmunka, ahol helyszínről helyszínre jutva újabb és újabb feladat kihívása fogadta a diákokat.
A verseny legjobbjai az idén holtversenyben a nagykárolyi Elméleti Líceum Alfa csapata (Kințel Alexandra, László István, Sánta Dániel (XI. osztály), felkészítő tanáruk Putovits Tünde) és a nagyváradi Mihai Eminescu Líceum X. osztályos diákokból álló Monocérosz csapatának (Hocchauser Ronald IX. osztály, Török Noémi-Anikó, Vass Dávid-József XI. osztály, felkészítő tanáruk Ágoston-Palkó Emese). A második díjat a zsűri a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Ecca-ecca-eccakviccvót csapatának ítélte (Ambrus Emőke, Pál Armella, Molnár Angela-Szilvia IX. osztály, felkészítő tanáruk Nagy Egon). A harmadik díjat a zilhai Silvania Főgimnazium Rákvirág csapata szerezte meg (Palkó Hanna IX. osztály, Elekes Kriszta-Adrienn X. osztály, Bogdán Ágnes XI. osztály, felkészítő tanáruk Szabó Katalin).
A tasnádi Technológiai Líceum Nádi utasok csapata (Lakatos András, Suciu Ioan X. osztály, Gardó Dániel XI. osztály, felkészítő tanáruk Bendel Júlia) és a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum Nyelvészlények csapata (Kereki Tiffany, Tőkés Anikó IX. osztály, Lukács Andrea XI. osztály, felkészítő tanáruk Chereches Noémi) dicséretben részesültek.
2019. október 24 – 27. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Pro Schola Kulturális-Nevelési Egyesülettel és a Bod Péter Tanítóképzővel együtt megszervezte a XIX. erdélyi Kossuth-szónokverseny rendezvénysorozatot, melyet a Vigadó Művelődési Házban, valamint a Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központban bonyolítottunk le.
A versenyre október 24-én, csütörtökön érkeztek meg a szónokok, és közösen megtekintettük az Udvartér Teátrumban a Háromszék Táncegyüttes Tiszta Új néptánc színházi előadását.
A versenyen összesen 12 szónok, 7 kísérő tanár vett részt két megyéből (Hargita és Kovászna), valamint négy iskolából (Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós; Református Kollégium, Kézdivásárhely; Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely; Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely). A megnyitó ünnepségre október 25-én került sor, amelyen Len Csaba, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója, Ördög-Gyárfás Lajos, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének ügyvezető elnöke, majd dr. Máthé Dénes, egyetemi docens, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének tanára, a zsűri elnöke köszöntő beszédét hallgattuk meg. Ezt követően Mind keressük egymást címmel, Czegő Zoltán Magyar igézetek verseskötetéből összeállított dramatizált előadást adott elő a Nagy Mózes Elméleti Líceum X. C osztálya, felkészítő tanáruk dr. Deák Ferenc.
A megnyitó műsor után a verseny I. fordulójára került sor, melynek során az előre elkészített beszédek hangzottak el. Idén a verseny mottója, amellyel kapcsolatosan a véleményüknek adtak hangot a szónokok, Kossuth Lajostól származott: „Az igazságos ember mindenkit szabadnak kíván, az igazságtalan csak önmagát.”Az értékelő bizottság tagjai dr. Ambrus Ágnes, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Kézdivásárhelyi Tagozatának nyugalmazott egyetemi adjunktusa, dr. Szőke-Milinte Enikő, egyetemi docens, a budapesti Vitéz János Tanárképző Központ intézetvezetője, dr. Máthé Dénes, egyetemi docens, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének tanára, a zsűri elnöke a következő szempontok szerint értékelt: tématartás, a beszéd felépítése, érvelés, hitelesség, stílus, előadásmód.
A szónoki beszédek után dr. Szőke-Milinte Enikő, egyetemi docens, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ intézetvezetője Nyilvános beszéd – a beszéd nyilvánossága címmel tartott előadást, melyet nemcsak a szónokok, hanem iskolánk tanulói is érdeklődéssel hallgattak.
A szónokverseny II. fordulójára, a rögtönzött beszédekre rendhagyó módon, délután 15 órától került sor, ahol a szónokok bizonyították kreativitásukat, műveltségüket, humorral párosuló, szókimondó bölcsességüket. A szabályzatnak megfelelően a zsűri egyik tagja, dr. Ambrus Ágnes hozta a beszédek témáit, melyek a következők voltak: I. 1. Ha kérdezik, hogy miért nem törődöm többet a divattal, ezt felelem: – Minek, beljebb nem látnak? (Bajor Gizi) 2. Mindenki más súlyos Facebook-függő, mert látod, hogy naphosszat a fészen lógnak. Hogy te ezt hogyan és miért tapasztalod, rejtély, amikor alig nézel fel az oldalra. II. 1. A nagyotmondás helyett a nagyothallás az egyetlen védelem. 2. A reklám a szeretet ellentéte. Mindent ígér, de nem nyújt semmit. III. 1. Sokkal szórakoztatóbb történeteket és hazugságokat gyártani, mint az igazat tudni. Úgy jobban telik az idő. 2. A szerénység az a művészet, hogy mások jöjjenek rá, milyen fontosak vagyunk. IV. 1. Szerelem. Egyfülű kosár – olyan nehéz, hogy csak ketten bírnák könnyen –, de csak egy füle van, hol az egyik cipeli, hol a másik. 2. A fiatalok ma két rossz közül választhatnak. Az egyik oldalon áll a kigyúrt férfi, a tökéletes külsejű nő, az ünnepelt sportoló, a szép ruhák, a siker. És mi van a másik oldalon? A való világ.
A záróünnepséget, eredményhirdetést du. 18 órakor a Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központban szerveztük. Imre Mária Anita népdaléneke teremtette meg az ünnepi hangulatot. A zsűri tagjai külön-külön értékelték a versenyt, azt követően kiosztották a díjakat.
A díjkiosztó után a szónokok a Vigadó Moziban Godó Krisztina Búék című filmjét nézték meg.
Szombaton, október 26-án a Gyimesekbe kirándultak a résztvevők. Útközben megálltak a Nyergestetőn, ezt követően Csíkszeredában megismerkedtek a Mikó vár történetével, megtekintették a Csíki Székely Múzeum állandó, várostörténeti, interaktív kiállítását, valamint Csíki idők járása – Nép életképek a mindennapokból című ideiglenes kiállítást
2019-ben november 15. és 17. között Sepsiszentgyörgyön szerveztük meg a Kriza János Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Verseny országos döntőjét, melyre 221 diák és tanár érkezett Erdély több településéről, és a szórványból is.
A versenyre bejelentkezett diákoknak a magyar népköltészet gazdag kincsestárából kell válogatniuk, és ezáltal kapcsolatba kerülhetnek a magyarság szellemi örökségének értékes részével. A vetélkedő által a balladamondás és éneklés napjainkban elhanyagolt előadói műfajának is híveket szerezhetünk.
A szombat délelőtti megnyitóünnepségen dr. Zsemlyei Borbála, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnökségi tagja, a zsűri elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, ezt követően Sebestyén-Lázár Enikő, a házigazda Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója, Ambrus Melinda, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetjének tanácsosa szóltak a résztvevőkhöz.
A balladamondó versenyre IX–XII. osztályosok, a balladaéneklő versenyre pedig V–XII. osztályosok (két korcsoportban: V–VIII. és IX–XII.) jelentkezhettek. A mesemondó versenyen I–XII. osztályosok (öt korcsoportban: I–II., III.–IV., V–VI, VII–VIII. és IX–XII.) vehettek részt.
Mindhárom versenyformában az előzőleg megtartott helyi, megyei döntők győztesei vettek részt, melyekre 2019 októberében került sor.
Idén 13 megyéből érkeztek diákok a vetélkedőre, melynek a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Székely Nemzeti Múzeum, a Lábas Ház, a Míves Ház, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér és a Kónya Ádám Művelődési Ház adott otthont.
A verseny után a kis- és általános iskolások játszóházas foglalkozáson vettek részt, a középiskolások és meghívottak filmvetítésen és az ezt követő filmről való beszélgetésen vettek részt.
A vasárnapi díjkiosztó ünnepségen a különböző kategóriák zsűritagjai pár szóban értékelték a versenyt, a díjazások után az első helyezettek előadásában elhangoztak a nyertes mesék, illetve balladák.
2019-ben négy tanfolyamot szerveztünk tanító- és óvónők számára. Január 18–20 időszakban Gelencén Fóris Ferenczi Rita, február 15. és 17. között Sepsiszentgyörgyön Kocsis Annamária, Szabó Edit és Kovács István, április 23–25 időszakban ugyancsak Sepsiszentgyörgyön Kocsis Annamária, Bartha Jánosné és Szalay Mária, november 22–24 időszakban Szabó Edit és Kovács István tartották a továbbképzéseket.
A programok megvalósítását támogatta:
2018-ban is megszerveztük a diákok hagyományos vetélkedőit, valamint a magyarországi döntőkön való részvételt.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a bukaresti Nemzeti Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Mikes Kelemen Főgimnázium szervezésében 2018. február 1. és 3. között tizedik alkalommal került sor Sepsiszentgyörgyön a középiskolások Implom József országos helyesírási versenyére. A versenyen Erdély, Partium és Bánság 11 megyéjéből 71 középiskolás diák vett részt. A versenyzőknek egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva dr. Cs. Nagy Lajos, a pozsonyi Comenius Egyetem és dr. N. Császi Ildikó, a Maribori Egyetem tanárai állították össze. A megnyitót követően a dolgozatírással egy időben került sor a tanárok fórumára. Délután városnézésre és múzeumlátogatásra került sor, este Az ezredik éjszaka című színházi előadást nézhették meg a résztvevők. Másnap került sor a verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra. Az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén tíz erdélyi tanuló vett részt. A versenyre 2018. február 23-én került sor a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola szervezésében, ahol az idei év Implom-díjasa a sepsiszentgyörgyi Teleki Réka lett.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum adott otthont 2018. április 13. és 15. között a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos szakaszának, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizedik alkalommal szervezett meg az általános iskolásoknak. A versenyre idén 72 általános iskolás diák érkezett Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Fehér, Hargita, Hunyad, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes megyékből és Bukarestből.
A versenyzőknek évfolyamonként egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatói állították össze. A verseny ideje alatt a kísérő pedagógusok módszertani képzésen vettek részt, melyet Antalné dr. Szabó Ágnes, az ELTE BTK docense vezetett. Délután a résztvevők a Kolozsvári Állami Magyar Opera Ali baba és/vagy negyven rabló című előadását nézhették meg. Másnap került sor a verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra.
Az országos verseny eredményeként a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjére évfolyamonként 3-3 diák jutott tovább. A versenyre május 25–27. között került sor Budapesten.
2018. május 10. és 13. között került sor az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap, a Máramaros Megyei Tanfelügyelőség, a Nemzeti Oktatási Minisztérium és a Németh László Elméleti Líceum szervezésében Nagybányán a Magyar Nyelv Napjai nagyszabású erdélyi magyar anyanyelvi rendezvénysorozatra, melyet szövetségünk fennállása óta minden évben megszervez.
A rendezvény az óvárosi református templomban tartott péntek délelőtti ünnepélyes megnyitóval kezdődött, amelyen átadásra került a Sütő András Nyelvőrzés Díj és a Tüzes Bálint-díj. A Sütő András Nyelvőrzés Díjat ez évben a nagybányai Iskoláinkért, Gyermekeinkért Egyesületnek adományozta a Szövetség a máramarosi magyar gyermekek anyanyelvükben való megmaradásáért és gyarapodásáért kifejtett következetes és hatékony tevékenységéért. A díjat dr. Péntek János az AESZ elnöke és Ördög-Gyárfás Lajos ügyvezető elnök adta át, laudációt Karsay Magdolna tanárnő mondott.
A Tüzes Bálint-díjat idén ketten kapták: Goró Ágota a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Középiskola tanulója, az Implom József Helyesírási Verseny 2017. évi össznemzeti döntőjén elért kimagasló eredményéért és Teleki Réka, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanulója, az Implom József Helyesírási Verseny 2018, évi össznemzeti döntőjén elért kimagasló eredményéért.
A megnyitó után a program a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedővel folytatódott. Idén a kisiskolások versenyének témája Festőiskola – színek, képek, szavak volt, az általános iskolásoképedig Szómúzeum. Elfelejtett szavaink nyomában.
Délután a diákok múzeumlátogatáson vettek részt. Ezalatt zajlott a Példamutató elődök az anyanyelv szolgálatában: Sylvester és Misztótfalusi című szakmai konferencia a következő előadásokkal: Péntek János: Sylvester János, a magyar nyelv felfedezője; Turzai Melánia: Misztótfalusi Kis Miklós és Nagyenyed; Ecsedi Árpád: A nagybányai Scholától az Aranyos Bibliáig – Misztótfalusi Kis Miklós emlékezete.
A délutáni program koltói kirándulással folytatódott, ahol múzeumlátogatás és vacsora után táncház zárta a napot a koltói Somfa néptáncegyüttes közreműködésével.
Szombaton misztótfalusi kirándulásra, az AESZ közgyűlésére, a záróünnepségre és díjkiosztásra került sor.
Július 11-én került idén sor az Unikornis középiskolás diákoknak szóló nyelvi olimpia országos szakaszára, melyet immár 5 alkalommal szervezett meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, és negyedjére helyszíne az egyhetes Unikornis tábornak Csernáton. A táborban a verseny két korábbi, internetes fordulóján legjobb eredményt elért csapatai vehettek részt. A tábori programot Deme Róbert színművész, rendező vezette. A szakmai programot a Babeș-Bolyai Tudományetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének oktatója, Kádár Edit és csapata, Iszlai Ede és Ambrus Dorottya magyar szakos és Lakatos Aliz doktori hallgatók biztosították. A versenyen kívül több nyelvészeti műhelyfoglalkozáson is részt vehettek a diákok és tanáraik, valamit a tábori program részeként kézműves foglalkozások, múzeumlátogatás és kirándulás színesítették a programot, de a közös zenélés és éneklés sem maradt el.
A versenynek a Haszmann Pál Múzeum adott nemcsak helyszínt, hanem otthont; a kúria múzeumi szobái és a hangulatos park székely házaiban folyt a jó hangulatú csapatmunka, ahol helyszínről helyszínre jutva újabb és újabb feladat kihívása fogadta a diákokat.
A verseny legjobbjai az idén a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjai voltak: I.D.E. csapat XI. osztályos tagjai Miklós Eszter, Kozma Dalma-Edina és Farkas-Schüller István, felkészítő tanáruk Portik Gabriella. 93,6 pontot értek el a versenyen, és további pontokat szereztek az otthonról hozott Jokerrel. Ők idén Senior Unikornisokként versenyeztek.
Junior kategóriában pontegyenlőség okán két második díjat osztott ki a zsűri: a nagyváradi Mihai Eminescu Líceum X. osztályos diákokból álló Monocérosz csapatának (Lőrincz Bálint-Imre, Török Noémi-Anikó, Vass Dávid-József, felkészítő tanáruk Ágoston-Palkó Emese); valamint a nagykárolyi Elméleti Líceum Alfa csapatának (Kințel Alexandra, László István, Sánta Dániel (X. osztály), felkészítő tanáruk Putovits Tünde).
A gyergyószenmiklósi Salamon Ernő Gimnázium IX. osztályos diákjai (Bálint Hanna, Jánosy Krisztina és Koncsag Gyöngyi, felkészítő tanáruk Portik Gabriella) dicséretben részesültek.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Pro Schola Kulturális-Nevelési Egyesülettel és a Bod Péter Tanítóképzővel együtt 2018. október 25–28. között szervezte meg a XVIII. erdélyi Kossuth-szónokverseny rendezvénysorozatát, melyet a Vigadó Művelődési Házban, valamint a Bod Péter Tanítóképzdő könyvtárában, a Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központban bonyolítottunk le.
A versenyen összesen 16 szónok, 9 kísérő tanár vett részt két megyéből (Hargita és Kovászna), valamint hat iskolából (Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós; Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely; Székely Mikó Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy; Református Kollégium, Kézdivásárhely; Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely; Bod Péter Tanítóképző, Kézdivásárhely).
Rendezvénysorozatunkat, a szónokverseny nagykorúvá válását ünneplő közönséget okt. 25-én, csütörtökön, de. 9-kor iskolánk kórusa Johann Sebastian Bach Parasztkantáta hangjaival üdvözölte. A bemondó szerepet Fejér Piroska, a Pro Schola Kulturális-Nevelési Egyesület elnöke, magyar szakos tanár vállalta. Len Csaba, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója, Ördög-Gyárfás Lajos, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének ügyvezető elnöke, majd dr. Máthé Dénes, egyetemi docens, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének tanára, a zsűri elnöke köszöntő beszédét hallgattuk meg. Ezt követően Dr. Szőke-Milinte Enikő, egyetemi docens, a budapesti Vitéz János Tanárképző Központ intézetvezetője Z generációs megismerés – a Z generáció megismerése címmel tartott előadást.
A XVIII. erdélyi Kossuth-szónokverseny mottója („csak az nem fél kit a remény/már végképp magára hagyott”?) Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című verséből származott. A vetélkedő megkezdése előtt a verset Kicsi Kincső, XI. A osztályos diák mondta el.
A szónokversenynek két fordulója van. Csütörtök délelőtt, az I. fordulóban az előre elkészített beszédek hangzottak el. Az értékelő bizottság tagjai dr. Ambrus Ágnes, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Kézdivásárhelyi Tagozatának nyugalmazott egyetemi adjunktusa, dr. Szőke-Milinte Enikő, egyetemi docens, a budapesti Vitéz János Tanárképző Központ intézetvezetője, dr. Máthé Dénes, egyetemi docens, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének tanára, a zsűri elnöke a következő szempontok szerint értékelt: tématartás, a beszéd felépítése, érvelés, hitelesség, stílus, előadásmód.
Programsorozatunk délután 15 órától dr. Reisinger János, irodalomtörténész Kis versek költészete című könyvét mutatta be, s tartott előadást a Vigadó Művelődési Ház Dísztermében. A beszélgetést dr. Deák Ferenc, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyartanára irányította. 17 órától 18.30-ig Prezsmer Boglárka, dramaturg, drámapedagógus tartott beszédművelést drámajátékkal a szónokoknak.
Pénteken a szónokverseny II. fordulójára, a rögtönzött beszédekre került sor, ahol a szónokok bizonyították kreativitásukat, műveltségüket, humorral párosuló, szókimondó bölcsességüket. A szabályzatnak megfelelően a zsűri, az idén dr. Ambrus Ágnes, a verseny egykori alapítótagja hozta a beszédek témáit, melyek a következők voltak: I. 1. Kétféle ember létezik: az egyik mindig megmondja, mit gondol, a másiknak vannak barátai és érvényesül. 2. Előre ne igyunk, tolláról madarat,/ Jobb ma egy túzok, és ki nem szól, bölcs marad. (Lackfi János) 3.Vetéskor, okulj, aratáskor taníts, télidőben örvendezz. (William Blake) II. 1. A róka a csapdát okolja: nem magát (William Blake). 2. A varjú mindent feketének látna, a bagoly mindent fehérnek. (William Blake). 3. Az ember az egyetlen állat, aki el tud pirulni, és van is rá oka. (Mark Twain) III. 1. Átkozd a láncokat! Áldjad az Oldásokat! (William Blake). 2. A por siet. A kő ráér. (Weöres Sándor) 3. Görget, amim van, görgetem én,/S forgok e vásár görgetegén:/Hord a tulajdon, mint lavina,/Mert csupa vant szül mind, ami van.(Lackfi János) IV. 1. A tanult elme ismertetőjele, hogy képes foglalkozni egy gondolattal anélkül, hogy elfogadná. (Arisztotelész) 2. Úgy figyelj utadon, mi célodhoz viszen,/Tanítson, mi meghal, s léted örök legyen! (Ősi norvég vers) 3. Nehéz időkben a bölcsek hidakat építenek, míg az ostobák falakat emelnek.(Fekete Párduc c. film)
A verseny után a szónokok 11 órától Kolcsár József, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze, a kézdivásárhelyi Városi Színház művészeti igazgatója vezetésével műhelyfoglalkozáson is részt vehettek.
A záróünnepséget, eredményhirdetést du. 13.30-kor a Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központban szerveztük. Franz Söggl feldolgozásában Schubert A pisztráng című kórusmű hangjai csendültek fel, vezényelt Len Csaba igazgató úr.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége hagyományszerűen minden év őszén megszervezte az országos balladamondó versenyt, amelyre középiskolák és szakközépiskolák diákjai nevezhettek be. 2010-ben, a verseny történetében először találkozott két népköltői történetmondó műfaj, a ballada és a népmese. A társítás sikeresnek bizonyult, 2018-ban nyolcadik alkalommal szerveztük meg a rendezvényt, amely keretén belül 2013-tól külön versenykategóriaként kap helyet a balladaéneklő verseny. A rendezvényt Kriza János népköltészeti gyűjtőről neveztük el.
2018-ban november 16. és 18. között Sepsiszentgyörgyön szerveztük meg a verseny országos döntőjét, melyre 228 diák és tanár érkezett Erdély több településéről, és a szórványból is.
A versenyre bejelentkezett diákoknak a magyar népköltészet gazdag kincsestárából kell válogatniuk, és ezáltal kapcsolatba kerülhetnek a magyarság szellemi örökségének értékes részével. A vetélkedő által a balladamondás és éneklés napjainkban elhanyagolt előadói műfajának is híveket szerezhetünk.
A szombat délelőtti megnyitóünnepségen dr. Péter Sándor, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tagja, a zsűri elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, ezt követően Kocsis Annamária, megyei tanfelügyelő és Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője szóltak a résztvevőkhöz.
A balladamondó versenyre IX–XII. osztályosok, a balladaéneklő versenyre pedig V–XII. osztályosok (két korcsoportban: V–VIII. és IX–XII.) jelentkezhettek. A mesemondó versenyen I–XII. osztályosok (öt korcsoportban: I–II., III.–IV., V–VI, VII–VIII. és IX–XII.) vehettek részt.
Mindhárom versenyformában az előzőleg megtartott helyi, megyei döntők győztesei vettek részt, melyekre 2018 októberében került sor.
Idén 14 megyéből érkeztek diákok a vetélkedőre, melynek a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Székely Nemzeti Múzeum, a Lábas Ház, a Míves Ház, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér és a Kónya Ádám Művelődési Ház adott otthont.
A verseny után a kis- és általános iskolások játszóházas foglalkozáson vettek részt, a középiskolások és meghívottak filmvetítésen és a rendezővel való beszélgetésen vettek részt (Az év lagzija (dokumentumfilm), rendező: Bán József, a sztánai V. Nemzetközi Népismereti Filmszemle, a Kaptár – Dokumentumfilm-szemle és a 7. Docuart Fest díjazott filmje).
A vasárnapi díjkiosztó ünnepségen a különböző kategóriák zsűritagjai pár szóban értékelték a versenyt, a díjazások után az első helyezettek előadásában elhangoztak a nyertes mesék, illetve balladák.
2018-ban sikerül a Szövetség honlapját megújítani. A honlapot sikerült új tárhelyre áthelyezni, az új témának köszönhetően sikerült egy korszerű, dinamikus felületet kialakítani.
Megjelent a Szövetség gondozásában az AESZ-füzetek sorozat 16. kötete, J. Kovács Magda: Magyar – román, román – magyar összehasonlító keresztnévszótár. A szótár anyagát Benő Attila és Péntek János lektorálta.
A programok megvalósítását támogatta:
2017-ben is megszerveztük a diákok hagyományos vetélkedőit, valamint a magyarországi döntőkön való részvételt. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a bukaresti Nemzeti Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Mikes Kelemen Főgimnázium szervezésében 2017. február 2. és 4. között kilencedik alkalommal került sor Sepsiszentgyörgyön a középiskolások Implom József országos helyesírási versenyére. A versenyre idén 72 középiskolás diák érkezett. A versenyzőknek egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva dr. Cs. Nagy Lajos, a pozsonyi Comenius Egyetem és dr. N. Császi Ildikó, a Maribori Egyetem tanárai állították össze. A megnyitót követően a dolgozatírással egy időben került sor a tanárok fórumára. Délután városnézésre és múzeumlátogatásra került sor, este színházi előadást nézhettek meg a résztvevők. Másnap került sor a verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra. Az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén tíz erdélyi tanuló vett részt. A versenyre 2017. február 24-én került sor a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola szervezésében, ahol az idei év Implom-díjasa a székelyudvarhelyi Goró Ágota lett.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum adott otthont 2017. április 7. és 9. között a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos szakaszának, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kilencedik alkalommal szervezett meg az általános iskolásoknak. A versenyre idén 72 általános iskolás diák érkezett Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Fehér, Hargita, Hunyad, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes megyékből és Bukarestből. A versenyzőknek évfolyamonként egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatói állították össze. Az országos verseny eredményeként a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjére évfolyamonként 3-3 diák jutott tovább. A versenyre május 19–21. között kerül sor Budapesten.
2017. május 11. és 14. között került sor a fennállásának negyedszázados évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Gábor Áron Szakképző Líceum szervezésében Kézdivásárhelyen a Magyar Nyelv Napjai nagyszabású erdélyi magyar anyanyelvi rendezvénysorozatra, melyet szövetségünk fennállása óta minden évben megszervez.
A rendezvény a Vigadó Művelődési Házban tartott péntek délelőtti ünnepélyes megnyitóval kezdődött. Péntek János AESZ elnök megnyitóbeszéde után köszöntőbeszédet mondott Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, Kőrösi Viktor Dávid konzul, Tóth Attila, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet megbízott igazgatója, dr. Eőry Vilma, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet szaktanácsadója, Kovács Zsuzsanna a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetsége képviseletében, dr. Nagy L. János egyetemi tanár, A. Molnár Ferenc professzor, Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség országos elnöke, Zsigmond Győző, az AESZ alapító elnöke, Zsigmond Emese, a társszervező, 60 éves Napsugár gyermeklap főszerkesztője. A Sütő András Nyelvőrzés Díjat ez évben Albert Ernő nyugalmazott magyartanár vehette át. A díjat Ördög-Gyárfás Lajos az AESZ ügyvezető elnöke adta át, laudációt Erdély Judit az AESZ alelnöke mondott. Idén először került átadásra a Tüzes Bálint-díj, melyet Péntek János adott át Izsák Arnold Róbert sepsiszentgyörgyi diáknak. A megnyitót a sepsiszentgyörgyi Harai zenekar és a marosvásárhelyi Szöllősi Katalin előadása zárta. Délután a diákok az Ika várához kirándultak, majd a csernátoni Haszmann Pál Múzeumot látogatták meg, ahol kézműves foglalkozásokon is részt vettek. Ezalatt az Incze László Céhtörténeti Múzeumban megnyitottuk A Vizsolyi Biblia 425 éve című kiállítást, melyet szakmai konferencia követett A reformáció hatása és jelentősége Erdély magyar nyelvűségében témával, a következő előadásokkal: Ruszka Sándor (lelkész, Kézdivásárhely): Ha lett volna Luthernek Facebookja; A. Molnár Ferenc (professor emeritus, Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem): A reformáció magyar bibliafordításainak és egyházi éneklésének hatása és jelentősége Erdély magyar nyelvűségében; Máthé Dénes (egyetemi docens, Kolozsvár): A reformáció szerepe irodalmi nyelvünk 16. századi formálódásában; Péntek János (ny. egyetemi tanár, akadémikus, Kolozsvár): A moldvai magyarok anyanyelvűsége az egyházújítás(ok) időszakában.
Másnap a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn három korosztályban harminckét csapat 96 tanulója mérte össze tudását, anyanyelvi műveltségét. A IV. osztályosok vetélkedőjét Zsigmond Emese a Napsugár gyermeklap főszerkesztője, az általános iskolások vetélkedőjét Dézsi Nóra, a középiskolásokét Zsemlyei Borbála vezette, a verseny feladványai, gyakorlatai, kérdései bibliai tematikával a reformáció emlékévéhez kapcsolódtak. Városnézés és múzeumlátogatás után, délután a Cimborák Bábszínház szórakoztatta a 4. osztályosokat, illetve Mint a szép híves patakra című koncertjét mutatta be a Codex Régizene-együttes a Vigadóban. Az este táncházzal zárult. Vasárnap a versenyek kiértékelése után a záróünnepség keretén belül került sor az ünnepélyes díjkiosztásra.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a kolozsvári Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék egy egyhetes tábor keretében szervezte meg az Unikornis középiskolás diákoknak szóló nyelvi olimpia országos szakaszát. A táborban a verseny két korábbi, internetes fordulóján legjobb eredményt elért hat csapat vehetett részt. A tábori programot Deme Róbert színművész, rendező vezette. A szakmai programot a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének oktatója, Kádár Edit és csapata, Bartalis-Kádár Apor magyar szakos és Lakatos Aliz doktori hallgatók biztosították. A versenyen kívül több nyelvészeti műhelyfoglalkozáson is részt vehettek a diákok és tanáraik, valamit a tábori program részeként kézműves foglalkozások, múzeumlátogatások és kirándulás színesítették a programot, de a közös zenélés és éneklés sem maradt el.
A versenynek a Haszmann Pál Múzeum adott nemcsak helyszínt, hanem valóban otthont; a kúria múzeumi szobái és a hangulatos park székely házai mellett még a hársfa alatt is jó hangulatú csapatmunka folyt, amint helyszínről helyszínre jutva újabb és újabb feladat kihívása fogadta a diákokat.
A verseny első díját idén a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjainak I.D.E. csapata nyerte 99,75 ponttal (Miklós Eszter, Kozma Dalma-Edina, Farkas-Schüller István, X. osztály, felkészítő tanáruk Portik Gabriella); a második díjat a kézdivásárhelyi Református Kollégium Alapelfek csapatának ítélte a zsűri a megszerzett 86 pont alapján (Benkő Panna, Demeter Ágnes, Fehér Szende, XI. osztály, felkészítő tanáruk Rancz-Gyárfás Zsuzsa); szoros versenyben, 85 ponttal megszerzett harmadik díjat a nagyváradi Ady Endre Líceumba vitte el a IX. osztályos diákokból álló Monocérosz csapata (Lőrincz Bálint-Imre, Török Noémi-Anikó, Vass Dávid-József, felkészítő tanáruk Ágoston-Palkó Emese); a tasnádi Pepita vattacukorkák csapata pedig 81,25 pontot elérve dicséretben részesült (Bihari Renáta, Szommer Edgár, Szommer Petra, XI. osztály, felkészítő tanáruk Bendel Júlia-Krisztina).
2017-ben november 10. és 12. között Sepsiszentgyörgyön szerveztük meg a Kriza János Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Verseny országos döntőjét, melyre 235 diák és tanár érkezett Erdély több településéről, és a szórványból is. A versenyre bejelentkezett diákoknak a magyar népköltészet gazdag kincsestárából kell válogatniuk, és ezáltal kapcsolatba kerülhetnek a magyarság szellemi örökségének értékes részével. A vetélkedő által a balladamondás és éneklés napjainkban elhanyagolt előadói műfajának is híveket szerezhetünk.
A szombat délelőtti megnyitóünnepségen Erdély Judit, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, ezt követően Fodor Sándor József, a Nemzeti Oktatási Minisztérium kisebbségi osztályának tanácsosa, Kiss Imre, megyei főtanfelügyelő és Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője szóltak a résztvevőkhöz. A balladamondó versenyre IX–XII. osztályosok, a balladaéneklő versenyre pedig V–XII. osztályosok (két korcsoportban: V–VIII. és IX–XII.) jelentkezhettek. A mesemondó versenyen I–XII. osztályosok (öt korcsoportban: I–II., III.–IV., V–VI, VII–VIII. és IX–XII.) vehettek részt. Mindhárom versenyformában az előzőleg megtartott helyi, megyei döntők győztesei vettek részt, melyekre 2017 októberében került sor. Idén 14 megyéből érkeztek diákok a vetélkedőre, melynek a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Székely Nemzeti Múzeum, a Lábas Ház, a Míves Ház, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér és a Kónya Ádám Művelődési Ház adott otthont. A verseny után a kis- és általános iskolások játszóházas foglalkozáson vettek részt, a középiskolások és meghívottak A művészet templomai – Firenze és az Uffizi képtár 3D filmet tekintették meg.
A vasárnapi díjkiosztó ünnepségen a különböző kategóriák zsűritagjai pár szóban értékelték a versenyt, a díjazások után az első helyezettek előadásában elhangoztak a nyertes mesék, illetve balladák A legjobb mesemondóknak a sepsiszentgyörgyi Gajai Petra, Kovács Máté, a szamosardói Kádár-Tóth Gergő, a székelykeresztúri Berei Tamás és a szovátai Fülöp Imola bizonyultak. A balladamondó verseny első díját idén a kovásznai Molnár Gergely érdemelte ki. A balladaéneklő versenyen a mezőpaniti Nagy Szilvia és a sepsiszentgyörgyi Stekbauer-Hanzi Réka bizonyultak a legjobbaknak.
A tanulók és tanárok mozgósításán túl a rendezvény az anyanyelvvel kapcsolatos gondok, a nyelvművelés, a nyelvápolás szükségességének és lehetőségeinek szakmai megbeszélésére is alkalmat ad.
A programok megvalósítását támogatta:
2016-ban is megszerveztük a diákok hagyományos vetélkedőit, valamint a magyarországi döntőkön való részvételt.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a bukaresti Nemzeti Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Mikes Kelemen Főgimnázium szervezésében 2016. február 4. és 6. között nyolcadik alkalommal került sor Sepsiszentgyörgyön a középiskolások országos helyesírási versenyére. A versenyre idén 72 középiskolás diák érkezett Arad, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Fehér, Hargita, Hunyad, Maros, Máramaros, Szatmár és Temes megyékből. A versenyzőknek egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva dr. Cs. Nagy Lajos, a pozsonyi Comenius Egyetem és dr. N. Császi Ildikó, a Maribori Egyetem tanárai állították össze. Az ünnepélyes megnyitót követően a dolgozatírással egy időben került sor a tanárok fórumára: Mi változott a magyar helyesírásban? – előadók: dr. Cs. Nagy Lajos és dr. N. Császi Ildikó. A verseny a feladatok értékelésével és az ünnepélyes díjazással zárult.
Az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén tíz erdélyi tanuló vett részt. A versenyre 2016. február 25-én került sor a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola szervezésében.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum adott otthont 2016. április 8. és 10. között a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos szakaszának, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nyolcadik alkalommal szervezett meg az általános iskolásoknak. A versenyre idén 72 általános iskolás diák érkezett Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Fehér, Hargita, Hunyad, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes megyékből és Bukarestből.
A versenyzőknek évfolyamonként egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatói állították össze. Délután a résztvevők Rekita Rozália és Kötő Áron Puck és a többiek című előadását nézték meg. A rendezvény a feladatok értékelésével és az ünnepélyes díjazással zárult.
Az országos verseny eredményeként a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjére évfolyamonként 3-3 diák jutott tovább. A versenyre május 27–29. között került sor Budapesten.
2016. május 20. és 22. között került sor az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, a Maros Megyei Tanfelügyelőség és a Marosvásárhelyi Református Kollégium szervezésében Marosvásárhelyen a Magyar Nyelv Napjai nagyszabású erdélyi magyar anyanyelvi rendezvénysorozatra, melyet szövetségünk fennállása óta minden évben megszervez.
A rendezvény a Kultúrpalota nagytermében tartott péntek délutáni ünnepélyes megnyitóval kezdődött, amelyen átadták A Sütő András Nyelvőrzés Díjat is, majd az Erdélyi magyar helységneveink című szakmai konferenciával és Aranka György szobrának megkoszorúzásával folytatódott. A Sütő András Nyelvőrzés Díjat ez évben Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznek adományozta a Szövetség az erdélyi magyar nyelv védelmében, az anyanyelvi műveltség terjesztésében és az anyanyelvhasználat bátorításában szerzett érdemeiért. A díjat Ördög-Gyárfás Lajos az AESZ ügyvezető elnöke adta át, laudációt Gáspár Sándor rádiószerkesztő mondott.
Másnap a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn három korosztályban harminc csapat 90 tanulója mérte össze tudását, anyanyelvi műveltségét. A IV. osztályosok vetélkedőjét Zsigmond Emese a Napsugár gyermeklap főszerkesztője, az általános iskolások vetélkedőjét Simon György, a középiskolásokét Turzai Melánia vezette, a verseny feladványai, gyakorlatai, kérdései erdélyi magyar helységnevek tematikájához kapcsolódtak.
A rendezvényt a több mint százötven résztvevő számára szervezett különböző foglalkozás, városnézés, gernyeszegi kirándulás, a Maros Művészegyüttes előadása, táncház gazdagította. Vasárnap a versenyek kiértékelése után a záróünnepség keretén belül került sor az ünnepélyes díjkiosztásra.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a kolozsvári Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék egy egyhetes tábor keretében szervezte meg az Unikornis középiskolás diákoknak szóló nyelvi olimpia országos szakaszát. A táborban a verseny két korábbi, internetes fordulóján legjobb eredményt elért hat csapat vehetett részt. A tábori programot Deme Róbert színművész, rendező vezette. A szakmai programot a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének oktatója, Kádár Edit és csapata, Csősz Enikő magyar–kínai szakos hallgató, valamint Erdei-Doloczki Csilla és Lakatos Aliz mesterképzős hallgatók biztosították. A versenyen kívül több nyelvészeti műhelyfoglalkozáson is részt vehettek a diákok és tanáraik, valamit a tábori program részeként kézműves foglalkozások, múzeumlátogatások és kirándulás színesítették a programot, de a közös zenélés és éneklés sem maradt el. A versenynek a Haszmann Pál Múzeum adott otthont, ahol a kúria kellemesen hűvös múzeumi szobái és a hangulatos park székely házai mellett még a hársfa alatt is jó hangulatú csapatmunka folyt, amint helyszínről helyszínre jutva újabb és újabb feladat kihívása fogadta a diákokat.
2016-ban november 10. és 12. között Sepsiszentgyörgyön szerveztük meg a Kriza János Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Verseny országos döntőjét, melyre 220 diák és tanár érkezett Erdély több településéről, és a szórványból is.
A versenyre bejelentkezett diákoknak a magyar népköltészet gazdag kincsestárából kell válogatniuk, és ezáltal kapcsolatba kerülhetnek a magyarság szellemi örökségének értékes részével. A vetélkedő által a balladamondás és éneklés napjainkban elhanyagolt előadói műfajának is híveket szerezhetünk.
A balladamondó versenyre IX–XII. osztályosok, a balladaéneklő versenyre pedig V–XII. osztályosok (két korcsoportban: V–VIII. és IX–XII.) jelentkezhettek. A mesemondó versenyen I–XII. osztályosok (öt korcsoportban: I–II., III.–IV., V–VI, VII–VIII. és IX–XII.) vehettek részt. Mindhárom versenyformában az előzőleg megtartott helyi, megyei döntők győztesei vettek részt, melyekre 2016 októberében került sor. Idén 15 megyéből érkeztek diákok a vetélkedőre, melynek a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont, a Székely Nemzeti Múzeum, a Lábas Ház, a Míves Ház, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér és a Kónya Ádám Művelődési Ház adott otthont. A legjobb mesemondóknak az székelykeresztúri Mátéffy Anna, a körtvélyfájai Berekméri Bálint, a székelykeresztúri Fodor Boróka Gabriella, a szatmárnémeti Kánya Réka és a nagyenyedi Kolumbán Pál bizonyultak. A balladamondó verseny első díját idén a székelyudvarhelyi Pál Emil érdemelte ki. A balladaéneklő versenyen a nagyváradi Baranyi Tünde és a marosvásárhelyi Szöllősi Katalin bizonyultak a legjobbaknak.
A verseny után a résztvevők játszóházas foglalkozáson vettek részt és színházi előadást tekintettek meg. Szombaton a díjkiosztó ünnepség keretében az első helyezettek előadásában elhangoztak a nyertes mesék, illetve balladák.
A programok megvalósítását támogatta:
2015-ben is megszerveztük a diákok hagyományos vetélkedőit, valamint a magyarországi döntőkön való részvételt.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a bukaresti Nemzeti Oktatási Minisztérium és a Mikes Kelemen Főgimnázium szervezésében 2015. január 29. és 31. között hetedik alkalommal került sor Sepsiszentgyörgyön a középiskolások országos helyesírási versenyére. A versenyre idén 71 középiskolás diák érkezett Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Fehér, Hargita, Maros, Máramaros, Szatmár és Temes megyékből. A versenyzőknek egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva dr. Cs. Nagy Lajos, a pozsonyi Comenius Egyetem és dr. N. Császi Ildikó, a Maribori Egyetem tanárai állították össze. Az ünnepélyes megnyitót követően a dolgozatírással egy időben került sor a tanárok fórumára. Az idei előadók Maleczki József és Szerecz György, a budapesti Magyar Nyelvstratégiai Intézet munkatársai voltak. A verseny a feladatok értékelésével és az ünnepélyes díjazással zárult. Az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén tíz erdélyi tanuló vett részt. A versenyre 2015. február 27-én került sor a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola szervezésében.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum adott otthont 2015. április 24–26. között a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos szakaszának, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége hetedik alkalommal szervezett meg az általános iskolásoknak. A versenyre idén 72 általános iskolás diák érkezett Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Fehér, Hargita, Hunyad, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes megyékből és Bukarestből.
A versenyzőknek évfolyamonként egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatói állították össze. Az ünnepélyes megnyitót követően a dolgozatírással egy időben került sor dr. Fazakas Emese Magyar szaknyelvek kialakulása című szakmai előadására.A rendezvény a feladatok értékelésével és az ünnepélyes díjazással zárult. 2015. május 29–31. között szervezték Budapesten a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának szervezésében a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kárpát-medencei döntőjét. Erdélyt 12 diák képviselte Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs és Szilágy megye iskoláiból. Az erdélyi csoport diákjai közül öten kategóriájukban az első tíz helyezett között szerepeltek. A csíkszeredai Botár Márta (Nagy István Művészeti Líceum) és a nagykárolyi Kintel Alexandra (Vasile Lucaciu Általános Iskola) elsők lettek az 5. illetve a 7. osztályosok közül. A hetedikesek versenyében negyedik lett a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum diákja, László István, Goró Ágota Székelyudvarhelyről, a Palló Imre Művészeti Líceumból az ötödik helyen végzett. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium 8. osztályos diákja, Man Rebeka a kilencedik helyet érte el korcsoportjában.
2015. május 15. és 17. között került sor az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség és a házigazda iskolák: a Hám János Római-Katolikus Líceum, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és a Szatmárnémeti Református Kollégium szervezésében Szatmárnémetiben a Magyar Nyelv Napjai nagyszabású erdélyi magyar anyanyelvi rendezvénysorozatra, melyet szövetségünk fennállása óta minden évben megszervez.
A rendezvény megnyitójára 2015. május 15-én került sor a Dinu Lipatti Filharmónia előadótermében. Köszöntőt mondott Gál Gyöngyi, Szatmár megye kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelője és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, a rendezvényt hivatalosan Péntek János, az AESZ elnöke nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitó fénypontja volt a Sütő Andrásról elnevezett Nyelvőrzés Díja átadása, amelyet 2015-ben az Igen, tessék! mozgalom kapta a civil felelősség tudatosításáért illetve a magyar nyelv nyilvános használatának bátorításáért. A díjat a mozgalom képviseletében Szabó Györke Zsombor tájékoztatási felelős vette át. A háromnapos rendezvény gazdag programot kínált a résztvevőknek: versenyzőknek és kísérő tanároknak. A megnyitó után a diákok játékos foglalkozásokon és dramatikus játékokon vettek részt, a pedagógusok és meghívottak részére szakmai konferenciát szerveztünk Játék a nyelvvel, játék a nyelvben, játékos nyelv címmel, amelyen Nagy L. János és Egyed Emese egyetemi tanárok tartottak előadást. Este a Kristályszemek diákszínjátszó csapat William Golding: A Legyek Ura című előadását nézték meg a résztvevők. Másnap a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn három korosztályban több mint százötven diák mérte össze tudását, anyanyelvi műveltségét. Az erdélyi versenyzőkön kívül idén másodszorra magyarországi csapatok is részt vettek a vetélkedőn. A IV. osztályosok vetélkedőjét Zsigmond Emese a Napsugár gyermeklap főszerkesztője, az általános iskolások vetélkedőjét Rus Annamária és Tivadar Melinda, a középiskolásokét dr. Zsemlyei Borbála vezette, a verseny feladványai, gyakorlatai, kérdései a folyamatosan játékos nyelv tematikájához kapcsolódtak. A jó hangulatú, tartalmas versenyeket követően a résztvevők Ady nyomában Nagykárolyba és Érdmindszentre kirándultak. Vasárnap a versenyek kiértékelése és városlátogatás után a záróünnepség keretén belül került sor az ünnepélyes díjkiosztásra.
Július 26-án került idén sor az Unikornis középiskolás diákoknak szóló nyelvi olimpia országos szakaszára, melyet egy négynapos tábor keretében szervezett meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Erdélyi Tehetségsegítő Tanács. A táborba a verseny két korábbi, internetes fordulóján legjobb eredményt elért csapatok vehettek részt. A tábori programot Deme Róbert színész vezette. A szakmai programot a Babeș-Bolyai Tudományetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének oktatója, Kádár Edit és csapata, Gáll Erika és Lingvay Julianna mesteri hallgatók, valamint Dimény Hajnalka doktori hallgató biztosították. A versenyen kívül több műhelyfoglalkozáson is részt vehettek a diákok és tanáraik.
A versenynek a Haszmann Pál Múzeum adott otthont, melynek a kitartó tábori esőt feledtető tereiben jó hangulatú csapatmunka folyt, amint teremről teremre jutva újabb és újabb feladat kihívása fogadta a diákokat.
A verseny első díját a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjainak Adian csapata nyerte (Rancz Adrienn, Tamás Andrea, Talpă Diana, felészítő tanáruk Dr. Rancz Teréz), a második díjat a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Művészeti Szaklíceum közös csapatának, a Proklamál csapatnak ítélte a zsűri (Fehér Ágnes Etelka, Magdó Ráchel, Magdó Sándor), a harmadik díjat Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Elméleti Líceumba vitte el a Kopula csapata (Ambrus Dorottya és Kis András, felkészítő tanáruk Patek Mária), a tasnádi Technológiai Líceum Betűfalók csapata pedig dicséretbe részesült (Deák Evelin, Merk Helga-Henriett, felkészítő tanáruk Bendel Júlia-Krisztina).
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége hagyományszerűen minden év őszén megszervezte az országos balladamondó versenyt, amelyre középiskolák és szakközépiskolák diákjai nevezhettek be. 2010-ben, a verseny történetében először találkozott két népköltői történetmondó műfaj, a ballada és a népmese. A társítás sikeresnek bizonyult, 2015-ben hatodik alkalommal szerveztük meg a rendezvényt, amely keretén belül 2013-tól külön versenykategóriaként kap helyet a balladaéneklő verseny. A rendezvényt Kriza János népköltészeti gyűjtőről neveztük el.
2015-ben november 12. és 14. között Sepsiszentgyörgyön szerveztük meg a verseny országos döntőjét, melyre 240 diák és tanár érkezett Erdély több településéről, és a szórványból is.
A versenyre bejelentkezett diákoknak a magyar népköltészet gazdag kincsestárából kell válogatniuk, és ezáltal kapcsolatba kerülhetnek a magyarság szellemi örökségének értékes részével. A vetélkedő által a balladamondás és éneklés napjainkban elhanyagolt előadói műfajának is híveket szerezhetünk.
A balladamondó versenyre IX–XII. osztályosok, a balladaéneklő versenyre pedig V–XII. osztályosok (két korcsoportban: V–VIII. és IX–XII.) jelentkezhettek. A mesemondó versenyen I–XII. osztályosok (öt korcsoportban: I–II., III.–IV., V–VI, VII–VIII. és IX–XII.) vehettek részt.
Mindhárom versenyformában az előzőleg megtartott helyi, megyei döntők győztesei vettek részt, melyekre 2015 októberében került sor.
Idén 15 megyéből érkeztek diákok a vetélkedőre, melynek a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont, a Székely Nemzeti Múzeum, a Lábas Ház, a Míves Ház, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kónya Ádám Művelődési Ház adott otthont. A zsűri 23 tagból állt, hét bizottságra osztva. Sipos Zoltán, Kerezsi János, Sebestyén-Lázár Enikő és Dobos Krisztina zene szakos tanárok, Turzai Melánia, Pénzes Ágnes, Nagy Enikő, Erdély Judit, Ördög-Gyárfás Ágnes, Kiss Edith, Benk Ilona, Pap Erika, Antal Margit, Tóth Mária Orsolya, Incze Melinda és Kőmíves Noémi magyar szakos tanárok, Oláh János, Szabó Irén, Leiti Mónika, Kocsis Annamária, és Demeter Magdolna tanítók, Zsigmond Emese a Napsugár főszerkesztője és Kalamár György színművész értékelték a diákok előadásait.
A legjobb mesemondóknak az ozsdolai Földes Levente, a madéfalvi Császár Balázs, a kézdivásárhelyi Rancz-Gyárfás Hanna, a baróti Szekeres Tas és a kézdivásárhelyi Fórika Zalán bizonyultak. A balladamondó verseny első díját idén a temesvári Horváth Petra érdemelte ki. A balladaéneklő versenyen a marosvásárhelyi Nemes Barbara Noémi és a csíkszeredai Mateies Mihaela bizonyultak a legjobbaknak.
A verseny után a résztvevők játszóházas foglalkozáson vettek részt és színházi előadást tekintettek meg. Szombaton a díjkiosztó ünnepség keretében az első helyezettek előadásában elhangoztak a nyertes mesék, illetve balladák.
A programok megvalósítását támogatta:
2014-ben is megszerveztük a diákok hagyományos vetélkedőit, valamint a magyarországi döntőkön való részvételt.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a bukaresti Nemzeti Oktatási Minisztérium és a Mikes Kelemen Főgimnázium szervezésében 2014. január 30-február 1. között került sor Sepsiszentgyörgyön a hatodik országos helyesírási versenyre.
A versenyre idén 65 középiskolás és 6 tanítóképző főiskolás diák érkezett Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Fehér, Hargita, Maros, Máramaros, Szatmár és Temes megyékből.
A versenyzőknek egy tollbamondást, valamint egy helyesírási feladatlapot kellett megírniuk, kitölteniük, ezeket a magyarországi versenyek követelményrendszeréhez igazodva dr. Cs. Nagy Lajos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és dr. N. Császi Ildikó, a Károli Gáspár Református Egyetem tanárai állították össze.
Az ünnepélyes megnyitót követően a dolgozatírással egy időben került sor a tanárok forumára, melynek témája idén a folyamatosan megújuló nyelv volt.
Az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén kilenc erdélyi tanuló vett részt. A versenyre 2014. február 27–március 1. között került sor a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola szervezésében.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum adott otthont 2014. április 4–6. között a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos szakaszának, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége hatodik alkalommal szervezett meg az általános iskolásoknak. A versenyen azok a diákok vesznek részt, akik a megyei szakaszon jó eredményt értek el. Az országos vetélkedőn 14 megyéből 72 diák mérte össze tudását.
Az országos verseny eredményeként a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjére évfolyamonként 3-3 diák jutott tovább. A versenyre május 23–25. között került sor Budapesten. A hatodikosok korosztályában a nagykárolyi Kintel Alexandra első helyezést ért el, a székelyudvarhelyi Goró Ágota harmadik lett. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Arany Oklevéllel jutalmazta Belényi Andrea nagykárolyi tanárnőt.
2014. május 16. és 18. között került sor az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség és a házigazda Ady Endre Elméleti Líceum szervezésében Nagyváradon a Magyar Nyelv Napjai nagyszabású erdélyi magyar anyanyelvi rendezvénysorozatra, melyet szövetségünk fennállása óta minden évben megszervez.
Ünnepélyes hangulatú zenés, verses összeállítással kezdődött 2014. május 16-án az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nagy tavaszi rendezvénye, A Magyar Nyelv Napjai, amelynek idén házigazdaként a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum adott otthont. Köszöntőt mondott Tóth Márta, a vendéglátó tanintézmény igazgatója, dr. Nagy Éva, a bukaresti Nemzeti Oktatási Minisztérium államtitkári kabinetigazgatója, Bíró Rozália Bihar megyei szenátor, Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet vezetője és Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője. A rendezvényt hivatalosan Péntek János, az AESZ elnöke nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitó fénypontja volt a Sütő Andrásról elnevezett Nyelvőrzés Díja átadása, amelyet 2014-ben Szilágyi Aladár helytörténész, publicista, szerkesztő kapta. Idén, a díj átadásának történetében először, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége posztumusz kitüntetésben részesítette a nagyváradi tanár, újságíró, költő Tüzes Bálintot. A háromnapos rendezvény gazdag programot kínált a résztvevőknek: versenyzőknek és kísérő tanároknak. A megnyitó után a diákok játékos foglalkozásokon és dramatikus játékokon vettek részt, a pedagógusok és meghívottak részére szakmai konferenciát szerveztünk A folyamatosan megújuló nyelv címmel. Este a nagyváradi Szigligeti Színház Liliput Társulata Weöres Sándor: Regélő című zenés előadását mutatta be a résztvevőknek. Másnap a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn három korosztályban több mint százötven diák mérte össze tudását, anyanyelvi műveltségét. Az erdélyi versenyzőkön kívül idén magyarországi csapatok is részt vettek a vetélkedőn. A IV. osztályosok vetélkedőjét Zsigmond Emese a Napsugár gyermeklap főszerkesztője, az általános és középiskolások vetélkedőjét Magyari Sára és Zsemlyei Borbála vezette, a verseny feladványai, gyakorlatai, kérdései a folyamatosan megújuló nyelv tematikájához kapcsolódtak. Ezzel egyidőben zajlott az Unikornis nyelvi olimpia középiskolásoknak, mely idén először szerepel a rendezvény programjában. A Kádár Edit vezetésével zajló vetélkedő célja a nyelvészet tudományának megismerése, feladatai főként a logikára és kutatásra épülnek. A jó hangulatú, tartalmas versenyeket követően a kis- és általános iskolások Nagyszalontára, a középiskolások Érsemjénre kirándultak. Vasárnap a versenyek kiértékelése és városlátogatás után a záróünnepség keretén belül került sor az ünnepélyes díjkiosztásra.
A tanulók és tanárok mozgósításán túl a rendezvény az anyanyelvvel kapcsolatos gondok, a nyelvművelés, a nyelvápolás szükségességének és lehetőségeinek szakmai megbeszélésére is alkalmat ad. A diákok, tanárok és szakemberek találkozója, a több napos program eseményei egyben ahhoz is hozzájárulnak, hogy a Magyar Nyelv Napjainak otthont adó helység lakosságában tudatosodjanak az anyanyelvvel kapcsolatos gondok.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége hagyományszerűen minden év őszén megszervezte az országos balladamondó versenyt, amelyre középiskolák és szakközépiskolák diákjai nevezhettek be. 2010-ben, a verseny történetében először találkozott két népköltői történetmondó műfaj, a ballada és a népmese. A társítás sikeresnek bizonyult, 2014-ben ötödik alkalommal szerveztük meg a rendezvényt, amely keretén belül 2013-tól külön versenykategóriaként kap helyet a balladaéneklő verseny. A rendezvényt Kriza János népköltészeti gyűjtőről neveztük el.
2014-ben november 20. és 22. között Sepsiszentgyörgyön szerveztük meg a verseny országos döntőjét, melyre 200 diák és tanár érkezett Erdély több településéről, és a szórványból is.
A versenyre bejelentkezett diákoknak a magyar népköltészet gazdag kincsestárából kell válogatniuk, és ezáltal kapcsolatba kerülhetnek a magyarság szellemi örökségének értékes részével. A vetélkedő által a balladamondás és éneklés napjainkban elhanyagolt előadói műfajának is híveket szerezhetünk.
A balladamondó versenyre IX–XII. osztályosok, a balladaéneklő versenyre pedig V–XII. osztályosok (két korcsoportban: V–VIII. és IX–XII.) jelentkezhettek. A mesemondó versenyen I–XII. osztályosok (négy korcsoportban: I–II., III.–IV., V–VIII. és IX–XII.) vehettek részt.
Mindhárom versenyformában az előzőleg megtartott helyi, megyei döntők győztesei vettek részt, melyekre 2014 októberében került sor.
Idén 15 megyéből érkeztek diákok a vetélkedőre, melynek a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont, a Székely Nemzeti Múzeum, a Lábas Ház, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kónya Ádám Művelődési Ház adott otthont. A zsűri 18 tagból állt, hat bizottságra osztva. Sipos Zoltán, Kerezsi János, Lőfi Gellért zene szakos tanárok, Turzai Melánia, Hochbauer Gyula, Csog Orsolya, Bedő Aranka, Gál Gyöngyi, Kiss Katalin, Benk Ilona és Vass Rózália magyar szakos tanárok, Antal Margit, Makai Emese, Gábor Éva, Kocsis Annamária, Kiss Anna, Lakatos Márta és Demeter Magdolna tanítónők, Zsigmond Emese a Napsugár főszerkesztője és Kalamár György színművész értékelték a diákok előadásait.
A legjobb mesemondóknak a margittai Tölcsér Dávid Benjámin, a marosvásárhelyi Siklódi Pálfi Barbara, a négyfalusi Kósa-Székely Kincső és a bánffyhunyadi Albert Szilvia bizonyultak. A balladamondó verseny első díját idén a sepsiszentgyörgyi Molnár Helén érdemelte ki. A balladaéneklő versenyen a marosvásárhelyi Szöllősi Katalin és a sepsiszentgyörgyi Szabó Fruzsina bizonyultak a legjobbaknak.
A verseny után a résztvevők játszóházas foglalkozáson vettek részt és színházi előadást tekintettek meg. Szombaton a díjkiosztó ünnepség keretében az első helyezettek előadásában elhangoztak a nyertes mesék, illetve balladák.
A programok megvalósítását támogatta:
ALAPSZABÁLY
ALAPSZABÁLY
1. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az alapító tagok szabad akaratából létrejött szervezet. Az anyanyelvi mozgalom szervezése révén támogatja a Romániában élő magyaroknak az anyanyelv használatára, az anyanyelvi kultúra megőrzésére és fejlesztésére, valamint a magyarság különböző csoportjaival fenntartott kapcsolatainak ápolására irányuló erőfeszítéseit. Alapokmánya a jelen Alapszabály.
2. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége önálló, független, politikai céloktól mentes szervezet.
3. A Szövetség jogi személyiséggel, jelvénnyel, pecséttel, lej és valuta folyószámlával rendelkezik. A Szövetség tevékenységi ideje meghatározatlan.
4. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének székhelye: Sepsiszentgyörgy, Gróf Mikó Imre u. 4 sz., 1. th., C lh., 10. lr., Kovászna megye.
5. A Szövetség tevékenységét Románia területén fejti ki, de szükség szerint az ország bármelyik településén létrehozhatók helyi szervezetek.
6. Az AESZ célja a magyar nyelv ápolása a nyelv használói, a társadalom érdekében.
A Szövetség szervezési keretet biztosít mindazoknak, akik felelősséget éreznek anyanyelvünk helyes és kulturált használatáért. A Szövetség kinyilvánítja azt a meggyőződését, hogy az anyanyelv kellő ismerete és igényes használata mindenfajta tudás megszerzésének és a társadalmi–szellemi megújulásnak nélkülözhetetlen feltétele.
7. A Szövetség törekvése, hogy együttműködjön minden olyan belföldi és külföldi szervezettel és intézménnyel, amelynek tevékenysége az anyanyelv ápolásához, helyes használatához kapcsolódik.
8. Az írott és beszélt magyar nyelv állapotát vizsgáló és értékelő tanulmányokat dolgoz ki együttműködve a felsőoktatási szakintézményekkel.
9. Figyelemmel kíséri és támogatja az iskolák anyanyelvi és anyanyelvművelő munkáját, valamint a magyar nyelven való oktatás minőségének javítását.
10. Olyan előadásokat, versenyeket, konferenciákat, pályázatokat, tanfolyamokat szervez, amelyek a magyar nyelv ápolását szolgálják.
11. Kezdeményezi és támogatja olyan kiadványok megjelentetését, amelyek megalapozzák az igényes nyelvhasználatot és tudatosítják a nyelvhasználat felelősségét.
12. A Szövetség támogatást és ösztöndíjat biztosíthat elsősorban tanulóknak és egyetemistáknak, de bárki másnak is, akinek tevékenysége összhangban van az AESZ célkitűzéseivel.
13. A Szövetség szakmai, szervezési és anyagi segítséget nyújt tanulóknak és egyetemistáknak. Támogatja felkészülésüket és részvételüket az országban és külföldön szervezett versenyeken.
14. A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a Szövetség megteremti magának a feltételeket a tájékoztatáshoz, dokumentálódáshoz, kiadáshoz, saját szolgáltatási és kereskedelmi formák szervezéséhez.
15. A Szövetség tagságába való felvétel írásban kinyilvánított kérés (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján, az elnökség jóváhagyásával történik.
16. Az AESZ tagjai lehetnek bel- és külföldi, jogi vagy természetes személyek, akik elismerik az alapszabályzatot, hozzájárulnak a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításához.
17. A Szövetség tagjai: az alapító tagok, a tiszteletbeli tagok, a rendes tagok.
18. Az alapító tagok olyan személyek, akik részt vesznek a Szövetség megalapításába, és ennek megfelelően szerepelnek az AESZ törvényes megalakulásának irataiban.
19. A Szövetség tiszteletbeli tagjai lehetnek a tudományos, társadalmi és kulturális élet hazai és külföldi személyiségei, akik egyetértenek az AESZ célkitűzéseivel, és tevékenységében támogatják.
20. A Szövetség tagjai lehetnek azok a személyek, akik elismerik az Alapszabályzatot, belépnek a Szövetségbe, hozzájárulnak a Szövetség céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához.
21. A Szövetség tagjainak jogai:
a. választhatnak és megválaszthatóak a Szövetség bármely vezető tisztségébe
b. részt vehetnek a Szövetség által kezdeményezett tevékenységekben
c. tájékozódhatnak az AESZ tevékenységéről
d. tevékenységükért anyagi és erkölcsi támogatásban részesülhetnek
22. A tagok kötelezettségei:
a. vegyenek részt a közösen kidolgozott programok megvalósításában
b. járuljanak hozzá a szövetségi munka tökéletesítéséhez, a Szövetség népszerűsítéséhez
23. A tagság kilépés vagy kizárás esetén szűnik meg. A Szövetségből való kilépés az AESZ elnökségéhez eljuttatott írott kérés alapján történik.
A végleges kizárást a közgyűlés dönti el, olyan megnyilvánulások esetében, melyek a tagsági minőséggel összeférhetetlenek.
Az Elnökség felfüggesztheti a tagsági minőséget a legközelebbi közgyűlésig.
24. A Szövetség vezető szervei: a közgyűlés, az elnökség.
25. A Szövetség legfőbb szerve a tagokból vagy kijelölt küldöttekből álló közgyűlés. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással vagy – a jelenlevő tagág 1/3-ának kérésére – titkos szavazással hozza.
A közgyűlés a következő kérdésekben határoz:
a. az Alapszabály elfogadása, kiegészítése vagy módosítása
b. az elnökség megválasztása, tagjainak vissszahívása
c. a számvizsgáló bizottság megválasztása
d. a tanács és az ellenőrző bizottság beszámolóinak, valamint a költségvetésnek a jóváhagyása
e. csatlakozás más szervezetekhez, ezekből való visszalépés
f. a tagok felvételének megerősítése és kizárása a 23. pontban előírtak alapján
g. azon tisztségek meghatározása, amelyeket tiszteletdíj illet.
h. a Szövetség újjászervezése vagy feloszlatása a tagok 2/3-ának szavazatával.
A Közgyűlés kétévenként ülésezik, de az elnökség , a számvizsgáló bizottság , vagy a tagok legkevesebb 1/3-ának kérésére – bármikor összehívható.
Tisztújításra négyévenként kerül sor.
26. Az állandó vezetést az elnökség biztosítja, amely 7 személyből áll: elnökből, alelnökből, ügyvezető elnökből és 4 tagból. Az elnökség negyedévente ül össze az elnök összehívására, vagy legalább 4 tag, illetve a számvizsgáló bizottság kérésére. Határozatait legalább 4 tag jelenlétében hozza a tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazattal.Az elnökség üléseit az elnök hiányában az elnökhelyettes vagy az ügyvezető elnök vezeti. Különleges esetekben az elnökség adhat ideiglenes megbízást valamelyik tisztségre.
Az elnökségnek a következő a hatásköre:
a. folyamatos ügyintézés
b. meghatározza az ösztöndíjakat, az anyagi és pénzbeli segélyeket
c. nyilvántartja a tagokat és tagsági díjakat
d. megszervezi a tájékoztatást és a dokumentálást a szövetség céljainak elérése érdekében
e. határoz a tagfelvétel kérdésében
f. évi beszámolót készít, biztosítja a pénzügyi ügyvitelt
g. ajánlatot tesz a Szövetség tagjait ösztönző anyagi és erkölcsi támogatásra, vagy más jogi és természetes személyek tiszteletdíjára, támogatására.
Rendkívüli esetekben az elnökség jogosult időleges megbízatást adni egyes tisztségek betöltésére.
27. Az Elnökség összetétele:
Péntek János, elnök
Erdély Judit, alelnök
Ördög-Gyárfás Lajos, ügyvezető elnök
Kádár Edit, tag
Turzai Melánia, tag
Zsemlyei Borbála, tag
Zsigmond Emese, tag
28. A Szövetség elnökének hatásköre:
a. képviseli a Szövetséget a természetes és jogi személyekkel való kapcsolatokban
b. aláírja a pénzügyi és könyvelőségi iratokat
c. elvégzi Közgyűlés által előírt feladatokat
29. A 28. pontban előírt hatáskört az elnök hiányában az alelnök, az ügyvezető elnök vagy az elnökség által feljogosított tag gyakorolja.
30. Az alelnök hatásköre:
a. elvégzi a közgyűlés és az elnökség által előírt feladatokat
b. a Szövetség szakmai tevékenységének irányítása, programjainak kidolgozása
c. kényszerítőkörülmények esetében, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait betölti az elnök feladatkörét.
31. Az ügyvezető elnök hatásköre:
a. elvégzi a közgyűlés és az elnökség által előírt feladatokat
b. vezeti a Szövetség hivatalát
c. előkészíti a Szövetség szerveinek tanácskozásait
d. gyakorolja a munkáltatói jogokat
e. képviseli a Szövetséget pénzügyi és banki intézményeknél
f. aláírja a pénzügyi és könyvelőségi iratokat
g. irányítja a Szövetség forrásgyüjtő tevékenységét, pályázatokban való részvételét
h. képviseli a Szövetséget bel- és külföldi pályázatokban
i. aláír támogatási, együttműködési, megbízási szerződéseket
j. az elnök és alelnök akakdályoztatása esetén ellátja azok jogkörét.
32. Az ellenőrző bizottság a közgyűlés által megválasztott három tagból áll. Tagjai nem lehetnek egyidejűleg az elnökség tagjai is.
Az ellenőrző bizottság hatásköre:
a. évenként, vagy amikor szükséges, ellenőrzi a gazdasági-pénzügyi tevékenységet és a Szövetség tulajdonában levő anyagi javak kezelését, észrevételeiről beszámol az elnökségnek
b. összeállítja az évi jelentést a pénzügyi tevékenységekről, és bemutatja a közgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra
33. A Szövetség tevékenységét, programjainak megvalósítását, új tagok toborzását egy 15 fős Szakmai Bizottság segíti.
A Szakmai Bizottság tagjait az elnök vagy az elnökség jelöli ki, és kéri fel írásban. Tagságuk akkor lesz érvényes, ha ugyancsak írásban elfogadják a felkérést.
34. A Szövetség vagyona a hivatalos bejegyzéskor a folyószámlán levő összegből, a tagdíjakból származó összegből, a törvényesen kapott külföldi és hazai adományokból és alapból, valamint azon jövedelem hányadrészéből áll, mely a termelő és kereskedelmi tevékenységek értékesítéséből, a szervezett tanfolyamok díjából, a Szövetség jellegének megfelelő kiadványok nyomtatása, megjelentetése és forgalmazása, művészeti–kulturális rendezvények bevételeiből, könyvek és más kiadványok törvényes behozatalából, és bármely más javak behozatalából származik, melyekhez a Szövetség törvényesen jutott hozzá.
A Szövetség felbomlása esetén vagyona egy hasonló célú erdélyi magyar közművelődési egyesületre száll, a közgyűlés döntése alapján.
35. Jelen, a 2018. május 12-ei közgyűlésen jóváhagyott alapszabályzat módosítja és helyettesíti az 1992. március 27-én tartott közgyűlésen jóváhagyott, az 1997. október 18-án tartott közgyűlésen kiegészített és módosított alapszabályzatot.
ELNÖKSÉG
ELNÖKSÉG
ERDÉLY JUDIT, elnök
ÖRDÖG-GYÁRFÁS LAJOS, ügyvezető elnök
ZSEMLYEI BORBÁLA, programvezető alelnök
BENŐ ATTILA, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézetet koordináló alelnök
KÁDÁR EDIT, tag
TURZAI MELÁNIA, tag
ZSIGMOND EMESE, tag
Tiszteletbeli elnök: PÉNTEK JÁNOS
TÁRSSZERVEZETEK | FŐTÁMOGATÓK
TÁRSSZERVEZETEK | FŐTÁMOGATÓK
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia, Budapest
www.mnyknt.hu
Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest
www.anyanyelvapolo.hu
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár
www.emke.ro
Magyar Nyelvstratégiai Intézet, Budapest
www.manysi.hu
Napsugár Kiadó, Kolozsvár
www.napsugar.ro
Nemzeti Oktatási Minisztérium, Bukarest
www.edu.ro
Bethlen Gábor Alap
www.bgazrt.hu
Emberi Erőforrások Minisztériuma
www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság
Nemzeti Kulturális Alap
www.nka.hu/
Communitas Alapítvány
www.communitas.ro
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
www.rmdsz.ro