SZÓTÁRAK

SZÓTÁRAK

Péntek János

KALOTASZEGI TÁJSZÓTÁR

Megjelent Péntek János Kalotaszegi tájszótár című könyve az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kiadásában.

Kalotaszeg az egyik legismertebb nyelvi és néprajzi táj Erdélyben, de mindeddig nem történt meg sajátos szókincsének, tájszavainak szótári feldolgozása. A korábbi gyűjtések alapján a szerzőnek mintegy százötven évre volt lehetősége a visszatekintésre és – anyanyelvjárásáról lévén szó – közvetlen nyelvi élményként is több mint hetven évre. Az előző század második felében legalább három alkalommal fordult meg minden kalotaszegi településen valamilyen speciális nyelvészeti, néprajzi téma kutatójaként. A források alapján másfél száz év viszonylatában a szótár nem csupán tájinak, hanem történetinek is tekinthető: a nyelvileg is követhető változás a zárt jobbágyvilágtól a globálissá váló modern világig terjed. A két nagy változás közül az első a jobbágyi létből a hagyományos paraszti létbe való átlépés volt, a másik a 20. század közepétől állami kényszerrel a hagyományos paraszti élet és hagyomány fokozatos feladása. A képekkel és rajzokkal is illusztrált szótár nyelvi és néprajzi anyaga elsősorban a hagyományos kalotaszegi világhoz kapcsolódik, amely korántsem volt annyira színes, mint ahogyan a nagyvilág számára ünnepi viselete és a varrottasok révén ismertté vált. Azonban a nyelvet és benne a szókincset történeti változásában nem lehet korok, nemzedékek szerint fölszeletelni. Folyamatosság van az időbeli változásban, és folytonosság van a térbeli tagolódásban is. A nagy változások ellenére sem tűntek el a nyelvjárás jellemző vonásai, és a régión belüli kistájak különbségei is érzékelhetők a nyelvben és a kultúrában egyaránt. Ezt a belső tagoltságot a szókincs is tükrözi: a kalotaszegiek szóhasználata, bizonyos fogalmak megnevezése különbözik a Felszegen, az Alszegen, a Kapusmentén, a Nádasmentén és a régió délkeleti szögletében, Tordaszentlászló környékén.