AESZ-FÜZETEK 18.
AESZ-FÜZETEK 18.
Tulit Ilona:
HALLGATÓ A HÁTSÓ PADBAN
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kiadásában megjelent a Hallgató a hátsó padban című kötet.
Az AESZ-füzetek sorozat 18. kiadványának szerzője Tulit Ilona.
„Régi dokumentumokból válogatott töredékeket és ezek megértését segítő magyarázatokat tartalmaz a könyv. Az olvasónak közel 40 évet kell visszatérnie az időben: a törzsanyagot alkotó feljegyzések 1982–1987 között készültek.
A kötet az Anyanyelvi táborok Háromszéken 1986–1991 című válogatásom testvérkönyve: abban az ünnepeinket mutattam be, ebben a magyartanítás és általában az iskolák hétköznapjait, pontosabban azt az erkölcsi állapotot, szakmai színvonalat, ahonnan az 1980-as évek háromszéki nyelvvédő mozgalma elindult. Kronológiailag is fordított a sorrend: az akkor legendás anyanyelvi táborok „diadalmenetét” – ami nem üdülést, hanem a korlátozó körülményeket kizáró, a magunk szabályaihoz igazított, egész napos munkát jelentett – három évnyi terepmunka – helyzetfelmérés, tervezés, szervezés, kísérletezés – előzte meg, amelyről ez a gyűjtemény tájékoztat. A két könyv egymást kiegészítve nyújt hitelesebb képet a korabeli magyartanárok és tanítók munkájáról, melynek igazi tétje – az anyanyelv és nemzeti kultúránk védelme mellett – a gyermekeink védelme volt.”
(Bevezetés, Iskolai hétköznapok, részlet)
„Mellettünk elférsz. Ülj ide, a hátsó padba! Különös élményben lesz részed.
Időutazás – visszatérés a nyolcvanas évekbe –, akár neveléstörténeti kalandozásként is megélhető, de olyan valós és eleven, mintha Tulit Ilona mellett ülnénk – hallgatóként – ama hátsó padban.
A szerző – magyartanárként, szaktanfelügyelőként – a szakellenőrzések során készített hihetetlenül pontos és részletes jegyzetei alapján teremti meg az akkori tanórák, tantermek légkörét. Bennünket is „odaidéz” e térbe és időbe olyan tanórai jelenetek elevenítésével, amelyek ma is tapasztalható pedagógiai, didaktikai problémákat vetnek fel az óraszervezéssel, irányítással, a tanári kérdéskultúrával, a gyermekhez fordulás gesztusaival és az irodalomoktatás valós olvasási szituációival kapcsolatban.”
(Fóris-Ferenczi Rita: Miért érdemes mellénk ülni?, részlet)